Raskó György

Ezer forinttal olcsóbb lenne a trappista sajt, ha megszűnne a tej ársapkája

Ársapka nélkül heteken belül csökkenni kezdenének az árak az agrárközgazdász szerint.

Mi az oka a hazai mezőgazdaság alacsony termelékenységének és a magas élelmiszer-inflációnak?

Miért alacsony Magyarországon a mezőgazdaság és az élelmiszeripar termelékenysége, hogyan járul ehhez hozzá a rossz hazai és az uniós támogatási rendszer, és európai összevetésben miért negatív csúcstartó a magyar élelmiszer-infláció? Raskó György agrárközgazdász adott interjút laptársunknak.

Raskó György: nem hiszem, hogy Brüsszel pikkelne ránk

Immár 21. alkalommal került sor lapcsoportunk Klasszis Klub-rendezvényére, amelyen 2021 februárjától havonta rendszeresen beszélgetünk a hazai közélet egy-egy neves személyiségével, egy órán keresztül. Ezúttal Raskó György agrárközgazdász, gazdálkodó, az Antall-kormány idején, 1991-94 között a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára volt a vendégünk, akinek nemcsak mi, hanem a szép számú nézőközönség is feltehette és fel is tette a kérdéseit.

Kérdezzen ön is Raskó Györgytől a Klasszis Klub csütörtöki rendezvényén!

Októberben immár 40 százalék volt az élelmiszerek éves inflációja. Alapvetően ez járult hozzá ahhoz, hogy az általános árszínvonal huszonhat éve nem látott szintre ment fel. Vajon ez már a csúcs, vagy látunk még nagyobb mértékű drágulást? Egyebek mellett erről is kifejti a véleményét Raskó György agrárközgazdász,  gazdálkodó, egykori államtitkár Klasszis Klubunk következő, november 24-ei adásában, amelyen ön is felteheti a kérdéseit.

Mi lesz az élelmiszerárakkal? Mit lehet tenni azok megfékezéséért? Raskó György lesz a Klasszis Klub következő vendége

Abban, hogy az immár hónapok óta több évtizedes rekordokat döntögető hazai infláció éves szintje októberben immár 21 százalék fölé került, az energiaárak mellett alapvetően az élelmiszerárak játszottak közre, amelyek éves átlagos növekedésének mértéke immár elérte a 40 százalékot. Kérdés, hol lehet a drágulási folyamat vége? Mit kéne tennie a kormánynak és a jegybanknak? Egyebek mellett ezekről is kérdezzük Raskó György agrárközgazdászt, gazdálkodót, egykori államtitkárt Klasszis Klubunk következő, november 24-ei adásában.

Az aszálykár nagyrészt a saját hibánk, elherdáljuk kincseinket – interjú Raskó György agrárközgazdásszal

Évtizedek óta több víz hagyja el ez országot, mint amennyi ide befolyik, és csodálkozunk, hogy egyre szárazabbak a földjeink! Az aszály nem az itthon elérhető élelmiszer mennyisége miatt probléma – inflációs hatása is csekély –, hanem amiatt, hogy óriási mértékben növeli a termelők veszteségeit: az idén országos szinten eddig mintegy 1200 milliárd forint termelésiérték-kiesést okozott. A kormány által felajánlott támogatások egy százalékát sem teszik ki ennek, azaz érdemi hatásuk majdhogynem kimutathatatlan, míg az öntözésfejlesztésre szánt pénzek csupán egy stadion árának a harmadát jelentik. Interjú Raskó György agrárközgazdásszal.

Koronavírus-hatás: a húsvét vízválasztó lehet az élelmiszeriparban

A mezőgazdaságban viszont inkább pünkösdtől jöhet el az igazság órája, a világjárvány miatt ugyanis megnehezülhet a „békeidőben” alapvetően külföldről érkező idénymunkások foglalkoztatása. Összegyűjtöttük, milyen hatások érték és érhetik a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart.

Raskó György: a mezőgazdaság nem tudja kitermelni a legális foglalkoztatást

Ma Magyarországon 1,2-1,3 millió tonna gabona kerül forgalomba feketén, ami után a termelő egy fillér áfát sem fizet – mondta el kérdésünkre Raskó György agrárközgazdász. Az egykori parlamenti képviselő szerint ma a termény értéke kisebb, mint a leszedése után fizetendő adó. Mfor.hu háttér.

Raskó György