A finn biztos ezt abban a közleményben szögezte le, amelyben bejelentette, hogy a bizottság tisztviselői – szoros együttműködésben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttségével – a múlt héten, április 4. és 8. között Magyarországra látogattak, hogy előkészítsék a bizottság tavaszi előrejelzését, és áttekintsék a legfrissebb fejleményeket és szakpolitikai kezdeményezéseket.
A közlemény szerint a küldöttség üdvözölte, hogy a kormány a Széll Kálmán Tervben az államháztartás fenntarthatóságának javítására irányuló strukturális intézkedéseket is bejelentett.
A bizottság azt várja, hogy a kormány az Európai Uniónak április közepén benyújtandó konvergenciaprogramban további részletekkel fog szolgálni. Ennek alapján "fog elkészülni az arról szóló értékelés, hogy mindez elegendő-e a következő években a költségvetési hiánynak a GDP (bruttó hazai termék) 3 százaléka alatt tartásához" - áll a közleményben.
Rehn úgy fogalmazott: "Most azt lesz szükséges biztosítani, hogy a kiigazítási erőfeszítések kellően kiterjedtek legyenek, jelentős részükre minél hamarabb sor kerüljön, illetve konkrét intézkedések kísérjék őket, amivel a túlzott hiány fenntartható módon korrigálható lesz. Megbízom a magyar hatóságokban, hogy további kiigazító intézkedésekre is készen állnak, amennyiben ez eddig nem történt volna meg. Ezen kívül gondosan ügyelni kell rá, hogy a hazai és a nemzetközi befektetőknek egyaránt stabil és hiteles környezetet lehessen biztosítani."
A bizottság és az IMF missziója a közlemény szerint áttekintette a gazdasági helyzetet, és üdvözölte, hogy a vártnál erősebb, 1,2 százalékos tavalyi bővülés után idén várhatóan nagyjából a duplájára emelkedik a GDP növekedési üteme. "A hazai kereslet pozitívan fog hozzájárulni a növekedéshez, miközben a nettó export növekszik, a munkanélküliség pedig várhatóan csökkenni kezd. A folyó fizetési mérleg továbbra is többletet fog mutatni, bár ennek mértéke a növekedés beindulásával némileg csökkenhet. A törékeny világpiaci helyzet, valamint a Magyarország számára a következő években kihívást jelentő külső finanszírozási igény miatt fontos szerepet fog játszani az elővigyázatos fiskális politika, a stabil és hiteles befektetői környezet, illetve az óvatos adósságfinanszírozási politika" - áll a szövegben.
A küldöttség eszerint "üdvözölte a Széll Kálmán terv keretei között a kiadási oldalon bevezetni tervezett strukturális intézkedéseket, többek között a szociális és nyugdíjkiadásokra vonatkozókat, illetve az önkormányzatoknál és a közlekedési ágazatban tervezett megtakarításokat is".
"Az elkövetkező hetekben bejelentésre váró konkrét intézkedések alapján a bizottság a 2011. május 13-án napvilágra kerülő tavaszi előrejelzés keretében fogja értékelni a tervnek az idén és a következő években az államháztartási hiányra gyakorolt hatását. A tervet tovább fogják értékelni a konvergenciaprogram és a túlzotthiány-eljárás felmérése során. Figyelembe véve, hogy a múltban gyakran előfordultak kiadástúllépések a közlekedési és az önkormányzati szektorban, a küldöttség üdvözölte az e területek rendezése iránti elkötelezettséget, és hangsúlyozta a konkrét szerkezetátalakítási tervek jelentőségét" - adta értésre az uniós végrehajtó testület.
A pénzügyi szektorban és más ágazatokban tavaly bevezetett, "jelentős rendkívüli ágazati adók segíteni fognak a rövid távú költségvetési vállalások teljesítésében" - álla közleményben. A bizottság azonban "megismétli, hogy ezek az adók jelenlegi formájukban nem támogatják a befektetési klímát és a növekedést az országban".
A közlemény hozzátette még, hogy "a háztartási és a vállalati szektorban – a kilábalás ellenére – egyaránt visszafogott a hitelezés dinamikája. A bizottság kiemeli annak szükségességét, hogy a külföldi valutában eladósodottakat támogató programok korlátozott hatással legyen az államháztartásra, és üdvözli azt a bejelentést, amely szerint a magyar hatóságok ebben az ügyben konzultálni fognak a bizottsággal. Az ilyen előzetes konzultációk az uniós jog megsértésének megelőzésében is segítenek."
MTI
