A tavalyinál markánsabban csökken majd idén a magyarországi bankok jövedelmezősége, bár ez az év első három hónapjában még nem látszott - hangzott el a PSZÁF hétfői sajtótájékoztatóján. Ezen a szervezet bemutatta legújabb tanulmányát, melyben a magyar pénzügyi rendszer kockázatait vizsgálta. Eszerint a hazai bankok tőkemegfelelési mutatója összességében jó, de elképzelhető, hogy bizonyos intézményeknél tőkeemelésre lesz szükség - vélik a szakemberek.
Romló hitelek, nehezedő forrásbevonás
"Az elmúlt fél évben sokat romlott a globális helyzet, a válság átterjedt a magyar gazdaságra, fennáll annak a veszélye, hogy a sok negatív tényező egymást erősíti majd" - vázolta fel a helyzetet Varga Csaba, a PSZÁF főigazgatója. Szerinte - részben az állami beavatkozásnak köszönhetően - tavaly ősz óta a magyar pénzügyi rendszer stabilizálódott, azonban arra nem lehet számítani, hogy a közeljövőben visszatér majd a válság előtti forrásbőség.
"A legjelentősebb kockázat a hitelminőség további romlása lehet, véleményünk szerint jelentős veszteségeik lesznek majd a bankoknak emiatt" - tette hozzá a felügyelet vezetője. Emellett jelentősek a likviditási, valamint a tőkepiac volatilitásából adódó kockázatok is.
A magyarországi bankok problémás eszközeinek aránya tavaly év végén 2,7 százalék volt, az első adatok alapján ez idén március végére 3,3 százalékra emelkedett - tette hozzá Rácz István, a PSZÁF vezető közgazdásza. A lakosság esetében ennél is rosszabb a helyzet: a március végén tapasztalt 4,2 százalékos arány körülbelül egy százalékkal magasabb, mint 2008 végén. "Év végén összesen 669 ezer esetben volt aktív késedelmük az ügyfeleknek a hitelek esetében, de ez inkább a kisebb összegű kölcsönöket, kevésbé a lakáshiteleket érinti" - tette hozzá a szakember.
A romló hitelminőség mellett a magyar bankokat jelentősen sújtja a drága forráslehetőség, valamint a gazdaság visszaesése. "Az utóbbi hónapokban mérséklődött a bankok betétgyűjtési rohama, ami még a tavalyi év végén kezdődött" - ismertette Rácz István.
"Véleményünk szerint az év egészében romolhat a bankok jövedelmezősége, de ez az első negyedévben még nem látszott. Az év hátralevő részében ennél rosszabbra kell számítani" - mondta a PSZÁF közgazdásza. Tavaly 12 százalék körül volt a teljes bankszektor jövedelmezősége. Idén a Felügyelet arra számít, hogy ez erősen egyszámjegyű lesz, a nullához közelíthet, sőt, egyes pénzintézeteknél akár negatív is lehet.
Nálunk is jönnek a stressztesztek?
"A PSZÁF az idei évre felállította a felügyeleti proioritásokat, azaz azokat a szempontokat, melyeket a legfontosabbnak tart a pénzügyi szektor vizsgálatakor. Ezek pedig: hitelminőség, likviditás, vállalatirányítás és a tisztességes üzleti magatartás" - mondta Varga Csaba.
Ezek alapján a felügyelet vizsgálatot rendelt el a tíz legnagyobb magyarországi banknál, amelyeknél a szokottnál is alaposabban körülnéznek majd. "Figyelembe vesszük majd a romló eszközportfóliókat is, ezért egyes cégeknél várhatóan további tőkebevonásra lesz szükség" - vélekedik a PSZÁF főigazgatója.
"A magyarországi bankok tőkemegfelelési mutatója tavaly év végén másfélszerese volt a törvényileg előírt nyolc százaléknak, azonban nem biztos, hogy ez a jelenlegi kockázatok mellett elég lesz" - jósolta a PSZÁF főigazgatója. Éppen ezért a pénzintézetek vizsgálatakor előfordulhat, hogy egyes intézmények esetében a mutató emelésére lesz majd szükség, de egységesen nem tervezik feljebb vinni az előírt tőkemegfelelést.
A tisztességes üzleti magatartást azért vizsgálja kiemelten a PSZÁF, mert a szakemberek tapasztalata szerint a romló üzleti feltételekre hajlamosak a bankok tisztességtelen eszközökkel reagálni.
Mindezek mellett a PSZÁF egy körlevelet küldött a bankoknak, melyben a devizahitelesek terheinek enyhítésére tesznek javaslatokat. A felügyelet a parlament elé is benyújtotta javaslatát az úgynevezett "tulajdonos-bérlő-tulajdonos" rendszerről, melynek lényege, hogy ha valaki nem tudja fizetni lakáshitelét, akkor a bank ne árverezze el rögtön az ingatlant, hanem egy előre megállapított bérleti díj ellenében adja ki az ügyfélnek. A PSZÁF szerint ezzel át lehetne hidalni azt az átmeneti nehéz időszakot, amíg fizetési nehézségei vannak az ügyfeleknek.
Fény az alagút végén?
Az elmúlt egy-másfél hónapban a világ tőkepiacain javulás volt megfigyelhető, ami a magyar helyzetre is hatással volt: jelentősen erősödött a forint az euróval szemben, csökkent hazánk devizakockázati felára (CDS). "A tavaly ősszel kezdődött sokk mostanra beépült a reálgazdaságba - úgyis mondhatnánk, hogy már a gödör szélén tartunk kifelé" - vélekedik Varga Csaba.
Ugyanakkor Rácz István hozzátette: még mindig nem lehet tudni, mennyire lesz tartós a javulás; elképzelhető, hogy ez csak a piac volatilitásának tudható be. Szerinte komoly problémát jelenthet, hogy a makrokörnyezet és a pénzügyi rendszer problémái egymást erősítik.
A felügyelet vezető közgazdásza előadásában kifejtette azt is, hogy 2009-ben tovább mélyült a recesszió hazánkban, nagyarányú jövedelmi és munkaerőpiaci sokk bontakozott ki. Az év első hónapjaiban éves szinten 25 százalékkal emelkedett a csődök gyakorisága, a tőkepiaci feltételekben is csak március óta van némi javulás.
Beke Károly
