Róna Péter úgy vélte, hogy Magyarországnak nem sikerült olyan, az ország komparatív előnyeire alapozott, tudatos iparpolitika által támogatott gazdasági szerkezetet kialakítania, amellyel versenyképes és szerves része lehetne Európa gazdaságának.
Ehelyett az történik, hogy a viszonylag alacsony munkabér miatt - mely az ország versenyképességének jóformán egyetlen eleme - "idejönnek a multik, elszívják a legképzettebb munkaerőt, ezzel azonban nem hoznak létre további munkahelyeket a termelési láncban, hiszen annak előbbi és további láncszemei már a határokon kívül helyezkednek el" - fejtette ki. Ezzel az ország egyfajta beszállítói szerepbe került, ami azt jelenti, hogy nincs olyan jelentős termelési vertikum, amellyel a magyar gazdaság versenyképes módon be tudna illeszkedni az európai gazdaságba - mutatott rá.
Róna Péter úgy vélte, hogy más közép-kelet-európai országok sikeresebben alakították át gazdaságuk szerkezetét. Példaként a lengyel mezőgazdaságot említette, amely mára a német és észak-európai piacok jelentős szereplőjévé nőtte ki magát. Szlovénia ugyancsak nagyszerűen illeszkedett be az európai vérkeringésbe, és Csehország is megalapozott, stabil hátérrel rendelkezik például a gépipar területén - tette hozzá.
A közgazdász szerint a sikertelen beilleszkedésnek mindenekelőtt az az oka, hogy Magyarország - a többi visegrádi országgal ellentétben - nem alakított ki ágazati stratégiát. "Nem jelöltük ki azokat az ágazatokat, amelyeket tudatosan fejleszteni kívánunk, a döntést ehelyett ráhagytuk a piacra, ami nagy hiba volt" - húzta alá.
Róna Péter szerint lemaradásunk további oka "az elmúlt húsz év legnagyobb részére kiterjedő, teljesen elhibázott monetáris politika, ami arról szólt, hogy legyen a forint erős". A túlzott monetáris szigor laza fiskális politikával párosult, amelyet tovább súlyosbított, hogy a hiányt az ország külföldi forrásokból finanszírozta.
Róna Péter hangsúlyozta: egy felzárkózó ország esetében pont ennek az ellenkezője lett volna a követendő út. Úgy vélte, egy enyhén gyenge árfolyam mellett nagyon fegyelmezett költségvetés lett volna kívánatos, melynek esetleges hiányát belső megtakarításokból kellett volna fedezni.
A közgazdász szerint végül az is hátráltatta egy egészségesebb gazdasági szerkezet kialakulását, hogy az Unióval való tárgyalások során a magyar félnek nem sikerült kialakítania egy következetes arculatot. "Nem úgy tárgyalunk, hogy van egy nemzetgazdasági stratégiánk, és ehhez illeszkedve fogalmazzuk meg érdekeinket. Részben tehát azért gyenge a magyar alkupozíció, mert követhetetlen" - fogalmazott.
A gyenge érdekérvényesítés példájaként a mezőgazdaság és az élelmiszeripar régi tagországokhoz képest jóval alacsonyabb uniós támogatását említette, ami jelentős versenyhátrányt jelent Magyarországnak, ráadásul pont olyan területeken, ahol óriási komparatív előnnyel rendelkezik az ország - fejtette ki Róna Péter.
MTI/Menedzsment Fórum
