2p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Az Európai Unió költségvetését a korábbinál rugalmasabbá kell tenni, és a gazdasági növekedés szolgálatába kell állítani - írja Christian Dreger közgazdász professzor, a német DIW gazdaságkutató intézet makrogazdasági igazgatója az intézet honlapján megjelent kommentárjában.

A múlt héten kudarcba fulladtak a tárgyalások az EU 2014-2020-as költségvetéséről. Bár a tárgyalások konkrétan a befizetett összegek nagyságán rekedtek meg, a vita valójában a költségvetés jövőbeli szerkezetéről folyt. Az uniós költségvetés az EU bruttó hazai terméke egy százalékának felel meg, haszonélvezői elsősorban a dél-európai országok, nettó befizetői pedig főként az észak-európai országok.

A költségvetés rendelkezésére álló összegnek mintegy 40 százaléka megy el mezőgazdasági támogatásra, egyharmada a lemaradó térségek felzárkózását támogató strukturális és kohéziós alapok finanszírozására, tíz százaléka versenyképesség-javító programokra és hat százaléka az uniós apparátus működésének finanszírozására. A fennmaradó részből külügyi, védelmi, biztonsági, valamint bevándorlási programokat finanszíroznak.

A tartósnak ígérkező európai szuverén adósságszolgálati válság tükrében az uniós költségvetés szerkezetét a korábbinál rugalmasabbá kellene tenni, és az elosztásban nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a gazdasági növekedést támogató programokra, különösen a mély recesszióba süllyedt dél-európai országokra  tekintettel.

A professzor szerint a szerkezet átalakítását az agrártámogatások megnyirbálásával kellene kezdeni, és az így felszabaduló forrásokat erőteljes növekedési impulzusokat adni képes ágazatokba kellene átirányítani. Támogatni kellene az oktatást, a szakképzést, valamint javítani kellene az innováció-orientált ágazatok üzleti környezetén.

Tudomásul kell venni, hogy a lemaradó térségek felzárkózási folyamata minden támogatás ellenére csak vontatottan halad - ami országokon belüli régiókra is igaz. Ez nem jelenti azt, hogy fel kell hagyni a lemaradó régiók felzárkóztatásával, hiszen az európai költségvetést alapvetően a szolidaritás elve vezérli. Nem lehet elkerülni azonban a ráfordítás-eredmény szemléletű megközelítés alkalmazását, és ennek alapján kell átalakítani a támogatási súlypontokat - fejtette ki kommentárjában a DIW (Deutsches Institut für Wirtschaftsforschung e.V.) makrogazdasági igazgatója.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!