Az elemzők, piaci szereplők és újságírók számára tartott, videokonferencia formájában megszervezett rendezvényen - az MTI kérdésére, hogy az IMF/EU-megállapodás nyomán javulhatnak-e Magyarország adósosztályzatai - Frank Gill, az S&P európai szuverén besorolásokért felelős igazgatója úgy fogalmazott, hogy egyelőre "túl korai lenne erről nagy biztonsággal véleményt mondani".
Az S&P vezető szakértője szerint a finanszírozási igények szempontjából abszolút értelemben Magyarországnak nem kell nagyon nagy összegű finanszírozási forrás. A magyar folyómérleg-egyenleg többletben van, a munkapiac sok nyugat-európai országéval összehasonlítva jóval kevésbé merev, sőt meglehetősen rugalmas.
Az elmúlt másfél évben azonban a Standard & Poor's megítélése szerint romlott a gazdaságpolitikai hatékonyság, "szelektív adóztatás" érvényesül egyes olyan szolgáltatási szektorokban, amelyekben magas a külföldi tőkebefektetések súlya, ez pedig visszafoghatja a működőtőke-beáramlást, ami viszont gyengítheti a növekedési kilátásokat - vélekedett a szakember. Frank Gill közölte: véleménye szerint az IMF/EU-programhoz "jelentős előzetes feltételrendszer" járul majd, amelyet teljesíteni kell, mielőtt "bármilyen pénzösszeget folyósítanának".
Az S&P vezető szakértője hozzátette azonban, hogy osztályzati szempontból számukra "a kérdés inkább a gazdaságpolitika kiszámíthatósága". Gill mindazonáltal kijelentette: a hitelminősítő figyelemmel kíséri, hogy milyen jellegű megállapodás jön létre Magyarország, az IMF és az EU között, és azt is, hogy a megállapodás megfelelő rögzítő elemként szolgál-e majd a jövőbeni gazdaságpolitikai döntéshozatali folyamatban.
Az S&P néhány hete a már nem befektetési ajánlású "BB plusz" szintre sorolta vissza a magyar államadós-osztályzatot, amire további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátás van érvényben.
Az euróövezet várható adósbesorolási folyamatairól Gill a szerdai szakkonferencián felidézte, hogy a Standard & Poor's a 17 valutauniós tagország közül 15-nek a szuverén adóskockázati osztályzatára is negatív kilátást tart érvényben, ami az igazgató szerint azt jelenti, hogy "legalább egyharmados" az esély ezeknek az országoknak a leminősítésére még az idén vagy jövőre. A két kivétel Németország és Szlovákia, amelyek osztályzati kilátása a cég nyilvántartásában stabil.
Frank Gill közölte, hogy az S&P változatlanul romlónak látja a hitelpiaci kondíciókat például Franciaországban és Olaszországban, és ez a cég szerint tovább fogja gyengíteni a belső keresletet. Ebben a helyzetben nagyon nehéz előrevetíteni, hogy milyen lesz ezeknek az országoknak a költségvetési teljesítménye az idén - tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy mekkora a kockázata egy esetleges hirtelen leállásnak a közép-kelet-európai térség külső finanszírozásában, Frank Gill nem bocsátkozott számszerű esélylatolgatásba. Kijelentette ugyanakkor, hogy a nyugat-európai bankok a felzárkózó európai gazdaságok domináns hitelezői, és e nyugati bankokra saját országuk felügyeleti hatóságai részéről is nyomás nehezedik külső kitettségeik csökkentése végett. Ez egyértelműen kedvezőtlen hitelpiaci kondíciókat eredményez a közép-kelet-európai térségben.
Arra a kérdésre, hogy mekkora esélyűnek ítéli Görögország és más euróövezeti tagállamok távozását a valutaunióból, a cég szakembere kijelentette, hogy ez végső soron politikai jellegű kérdés. Görögországon múlik annak eldöntése, hogy hajlandó-e végrehajtani azokat a gazdaságpolitikai intézkedéseket, amelyek euróövezeti tagságának fenntartásához szükségesek. Ha azonban Görögország távozna az euróövezetből, akkor egyrészt csődbe menne pénzügyi szektora, másrészt a görög gazdaság még a jelenleginél is gyorsabb kiigazításra kényszerülne, mivel ebben az esetben számára már nem lenne hozzáférhető az euróövezeti jegybank, mint utolsó hitelezői mentsvár - fejtegette a Standard & Poor's igazgatója. Szerint mindezek alapján a hitelminősítő előrejelzése az, hogy Görögország az euróövezet tagja marad, és megpróbálja végrehajtani a fájdalmas kiigazító lépéseket.
Az igazgató is elismerte ugyanakkor annak lehetőségét, hogy ha ez még évekig tartó további gazdasági visszaeséssel és emelkedő munkanélküliséggel jár, az nyomást gyakorolhat a görög politikai vezetésre "az (euróövezeti) tagság újragondolása végett".
Más nagy londoni házak gyakorlatilag biztosra veszik Görögország távozását. A Capital Economics jelenleg érvényes előrejelzési forgatókönyve alapján például Görögország már az idén távozik az euróövezetből, és 2013-ban "további kis tagállamok követik".
MTI