Wolfgang Schäuble a német kormány álláspontját vázoló beszédében kiemelte, hogy az ötödik éve tartó görög államadósság-válság kezelésének tapasztalatai alapján "természetesen nincs garancia" arra, hogy az új program hatásos lesz, "kételkedni pedig mindig szabad". Ugyanakkor érdemes méltányolni, hogy a radikális baloldali Sziriza vezette görög kormány hozzáállása július közepe óta pozitív irányban változott, és a görög törvényhozás a válságkezelés történetében most először már a mentőhitelek kifizetése előtt elfogadott egy sor fontos, mélyreható reformot, egyebek mellett az adó-, a nyugdíj- és az egészségügyi ellátórendszer, valamint a korrupció elleni küzdelem területén - mondta a konzervatív CDU politikusa.
Az euróövezeti pénzügyminiszterek megelégedéssel fogadták az athéni vezetés irányváltását, és amikor az előző héten pénteken Brüsszelben elfogadták a nemzetközi hitelezők és a görög kormány megállapodását, a pénzügyminiszteri tanácsban senkinek sem volt kétsége azzal kapcsolatban, hogy az új program megvalósítható és kivezetheti Görögországot a válságból - tette hozzá Wolfgang Schäuble. Az előírt reformok végrehajtását rendszeresen ellenőrzik, és a hiteleket mindig csak a vállalások teljesítése után utalják át a görög kormánynak - mutatott rá a német pénzügyminiszter.
Hozzátette, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) már októberben csatlakozhat az új programhoz. A görög államadósság törlesztésének fenntarthatóságát biztosítani lehet az IMF elvárásának megfelelően, méghozzá anélkül, hogy az adósság valamely részét elengednék vagy leírnák, ez ugyanis az euróövezet működését szabályozó előírások alapján nem lehetséges. Éppen ezért más típusú könnyítésekről, a törlesztési futamidőről és a hitelek kamatozásáról tárgyalnak majd, mert ezekben a kérdésekben van még némi "korlátozott mozgástér" - mondta Wolfgang Schäuble.
A CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó szociáldemokraták (SPD) frakcióvezetője, Thomas Oppermann a vitában kiemelte, hogy a harmadik görög mentőprogram "új minőséget" képvisel, mert a középpontjában nem a pénzügyi segítség áll, hanem "az állam, a gazdaság és a társadalom átépítése", korszerűsítése, és ezért érdemes a Bundestag támogatására.
A Baloldal vezérszónoka, Gregor Gysi frakcióvezető kijelentette, hogy a legnagyobb ellenzéki párt képviselői egységesen elutasítják a harmadik görög programot, mert az szerintük még súlyosabb válságba sodorja a görög lakosságot.
Az ellenzéki oldal másik pártja, a Zöldek részéről Anton Hofreiter frakcióvezető kifejtette, hogy támogatják az új programot, de csak azért, mert a görög állam külső támogatás nélkül összeomlik és humanitárius válság keletkezik, ami a görög lakosság szenvedése mellett azzal járna, hogy Németországnak az eddiginél is nagyobb pénzügyi támogatást kellene nyújtania az dél-európai országnak.
A 631 fős Bundestag a vita után, kora délután szavaz majd a kormány előterjesztéséről, miszerint Németország részt vesz a 86 milliárd eurós hitelprogramban, amelyben a német részesedés 23,2 milliárd euró.
A képviselők várhatóan nagy többséggel fogadják majd el az indítványt. Az SPD és a Zöldek frakciója várhatóan egységesen igennel szavaz, a CDU/CSU-frakcióban pedig az eddiginél kevesebben szavaznak nemmel. A 311 fős konzervatív frakcióban a kedd esti próbaszavazáson 56-an voksoltak nemmel és négyen tartózkodtak. Amikor július közepén a Bundestagban arról szavaztak, hogy a kormány elkezdheti-e a tárgyalásokat a harmadik mentőprogramról, a konzervatívok közül még 60-an voksoltak nemmel és öten tartózkodtak.
MTI
