4p

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

Gyors számítások szerint a megállapodás egy negyedéves csúszása 25-30 milliárd forintba, a hároméves átlagos futamidővel kalkulálva összesen 75-100 milliárd forintjába kerül a magyar gazdaságnak az, ha később születik meg a megegyezés - mondta a jegybank elnöke keddi sajtótájékoztatóján. Mfor.hu-tudósítás.

"Naivitás lenne azt hinni, hogy gyors megegyezés lesz"

"A kormány jelentős tartalékkal rendelkezik devizabetét formájában a jegybanknál, illetve forintban a kincstári számlán, ezért biztonságban tud tárgyalni. Azonban érdemes megvizsgálni a kérdés másik oldalát, a finanszírozás költségeit is" - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke keddi sajtótájékoztatóján. Hozzátette: átlagosan 1200-1500 milliárd forintnyi adósságot kell egy negyedévben megújítanunk, ha pedig azzal számolunk, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint 2 százalékkal csökkenhetnek a kamatok a megállapodás megkötése után, akkor egy negyedéves csúszás 25-30 milliárdba kerül évente. A hároméves átlagos futamidővel számolva ez összesen 75-90 milliárdos többletkiadást jelent a költségvetésnek. A fenti számítások szerint a tárgyalások fél éve tartó húzódása már most 50-100 milliárdos többletkiadást okoz, három év alatt pedig akár 300 milliárdba is kerülhet.

"Túlságosan leegyszerűsítő lenne a kamatpályát csak az IMF-megállapodáshoz kötni, bár ez kétségtelenül egy fontos tényező. Mivel fél éve tart az egyezkedés arról, hogy megkezdődhetnek-e a tárgyalások, ezért szerintem naivitás lenne azt hinni, hogy a tárgyalások elindulása után gyors lezárás jön majd" - emelte ki Simor.

A múlt héten az mfor.hu már írt arról, hogy a jegybanktörvény jelenlegi módosító javaslatában a kormány nem vette figyelembe az Európai Központi Bank (EKB) minden ajánlását, ezt erősítette meg most a jegybank első embere is. Szerinte ha a frankfurti szervezet véleményét teljes egészében figyelembe akarja venni a kormány, akkor további módosításokra lesz szükség, de tudomása szerint a jövő hétfőre tervezett zárószavazás előtt már nem lesz további ötoldalú egyeztetés a kifogásolt törvényről.

"Magyarország jelenleg kettős viszonyban van az EU-val, hiszen egyrészt tagállam, így be kell tartania az alapszerződésben foglaltakat, másrészt viszont hitelkérelmező, és ilyen esetben az Unió, mint hiteladó megfogalmazhat olyan kéréseket is, melyek nincsenek benne az alapszerződésben, hanem egyszerűen csak így látja biztosítottnak a hitelszerződés feltételeinek teljesülését" - magyarázta az MNB elnöke.

Jövőre sem lesz 3 százalékos infláció?

A keddi kamatdöntéssel kapcsolatban Simor kiemelte: két javaslat szerepelt a Monetáris Tanács előtt, egy tartásról és egy 25 bázispontos csökkentésről szóló, végül vita után túlnyomó többség a tartásra szavazott. "Az elmúlt egy hónapban beérkezett adatok a márciusi inflációs jelentésnél kedvezőtlenebb reálgazdasági és enyhén alacsonyabb inflációs pályára utalnak, a kockázati prémiumunk pedig a hónap elején történt enyhe csökkenés után az egy hónappal ezelőtti szintre emelkedett vissza" - vázolta fel a magyar gazdaság helyzetével kapcsolatban.

Simor szerint a Széll Kálmán Terv 2.0-ban bejelentett indirekt adóemelések és a tőkeadó-emelések hatására tartósan magas inflációval kell számolni, nőtt a kockázata annak, hogy a korábban várttal ellentétben 2013-ban sem lesz elérhető a 3 százalékos inflációs cél. "A Monetáris Tanács mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a bejelentett kormányzati intézkedések ne emeljék a középtávú inflációs várakozásokat" - szögezte le.

A jegybank első embere kiemelte: az első negyedéves GDP-adat számukra is kellemetlen meglepetést okozott, ebben szerepet játszhatott a bankrendszer mérlegalkalmazkodása és a szigorú hitelezése is, emellett a fiskális keresletszűkítés és a külső környezet vártnál erőteljesebb romlása okozhatták a negatív meglepetést.

"Én nem szeretnék találgatni Görögországgal kapcsolatban. Szerintem mindenkinek az az érdeke, hogy olyan megoldást találjanak, mely biztosítja, hogy az ország az eurózóna tagja maradjon, ezt a szereplők is látják. Ezután pedig abban reménykedek, hogy a felismerés után ennek érdekében fognak dolgozni" - mondta újságírói kérdésre Simor. Hozzátette: ettől függetlenül az MNB kötelessége, hogy a különböző negatív szcenáriókra forgatókönyvekkel rendelkezzen, a szükséges eszköztár rendelkezésre áll, hogy az esetleges negatív hatásokat tompítani, lassítani tudják.

Beke Károly

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!