Ciklikus vagy strukturális problémák?
"Ha egy lovat gyorsabb futásra akarunk ösztönözni, akkor ezt vajon egy előtte lebegtetett cukorkával, vagy a lábának meggyógyításával lehet-e megtenni?" - tette fel a kérdést az 50. Közgazdász-vándorgyűlés szombati napján tartott előadásában Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. A szakember ezzel a példával próbálta a magyar gazdaság egyik fő problémáját érzékeltetni, nevezetesen azt, hogy a strukturális problémákra nem ugyanaz a megodás, mint a növekedés ciklikus akadályaira.
Simor szerint 2008 óta szinte csak a nettó export a magyar gazdaság hajtóereje, a belső fogyasztás és a beruházások évek óta visszaesést mutatnak. Emellett fokozatosan növekedett a munkanélküliség, és ami ennél is aggasztóbb, hogy a strukturális munkanélküliség is növekedett. "A monetáris politika alapvetően a növekedés ciklikus problémáinak kezelésére képes, a strukturális problémákat a gazdaságpolitika hivatott kezelni" - hangsúlyozta a jegybank első embere. Az inflációval kapcsolatban hozzátette: sokan úgy értelmezik, hogy a külső sokkokra a monetáris politika nem tud hatással lenni, azonban ő ezzel nem ért egyet, hiszen a monetáris politika képes lehet befolyásolni azt, hogy a külső eredetű áremelkedést mennyiben hárítják át a lakosságra. "Az látszik, hogy az adószűrt maginfláció sincs összhangban a jegybank céljaival, ennek 1,5-2 százalék körül kellene lennie, hogy elérhető legyen a 3 százalékos inflációs cél" - emelte ki.
Az MNB szakember emlékeztetett arra, hogy a kétezres évek elején a magyar gazdaság potenciális növekedése még meghaladta az eurózóna és a visegrádi országok átlagát is, mára azonban ez fokozatosan csökkent, így mindkét országcsoport átlaga alá esett, most nagyjából fél százalék a potenciális növekedési képességünk. "A jelenlegi körülmények között nincs növekedési potenciál a magyar gazdaság számára. Ennek egyik oka a nemzetközi válság, azonban az is látszik, hogy mások már elérték a fordulópontot, míg mi továbbra is esünk vissza" - mondta előadásában Simor.
Szerinte a gyenge növekedés egyik oka a válság előtt felhalmozott adósságokban rejlik, ennek leépítéséhez évekre, évtizedekre lesz szükség. Ráadásul az eladósodás a gazdaság minden szereplőjét érinti. A nemzetközi példák pedig azt mutatják, hogy ahol magas az adósság, ott a gazdaság csak az exportra tud támaszkodni, a beruházások visszaesnek.
Kiszámíthatóság, stabilitás kell
Simor szerint a magyar gazdaság legnagyobb problémája a beruházások visszaesése, ebben komoly szerepe van a nemzetközi válságnak, a bankrendszer problémáinak, illetve a makrogazdasági és gazdaságpolitikai környezet bizonytalanságának. Ráadásul a jegybank 2015-ig nem is számít arra, hogy nettó hitelkihelyezés lesz, ennek oka a bankrendszer mérlegalkalmazkodása, egy nulla körüli profit mellett nehéz a pénzintézeteket rákényszeríteni arra, hogy hitelezzenek.
A fenti problémák mellett a munkaerőpiacon alapvetően pozitív változások történtek 2008 óta, hiszen a foglalkoztatásai és az aktivitási ráta is emelkedett, ugyanakkor a strukturális munkanélküliség laza munkaerőpiacra utal, ami azt mutatja, hogy kevés a könnyen felszívató munkaerőkínálat. Ennek egyik oka a hagyományosan alacsony magyar mobilitás, aminek növekedéséért a gazdaságpolitika sokat tehetne. Emellett a szakember szerint a minimálbér-emelések sem segítettek, melyek ugyan szociálisan indokoltak lehettek, de a munkaerőpiacnak és a gazdaságnak nem tettek jót.
Előadása utolsó részében az MNB elnöke arról beszélt, mivel lehetne orvosolni a fenti növekedési problémákat. Szerinte a gazdaságpolitikának erősítenie kellene a produktív beruházásokat, ehhez alapvető követelmény lenne a szabályozói környezet kiszámíthatósága, ezen a téren jelentős előrelépésre lenne szükség. "Emellett finanszírozás kell, meg kell növelni a bankrendszer hitelezési hajlandóságát, a bankoknak biztonságban kell érezniük magukat az országban abban a tekintetben, hogy hagyják nekik, hogy nyereségesek legyenek" - világított rá Simor.
A fentiek mellett a szakember szerint tovább kellene növelni a foglalkoztatást és a foglalkoztathatóságot, és emelni kellene a termelékenységet, amihez javítani kell a munkaerő képzettségét. Ezek vezethetnének el oda, hogy a gazdaság potenciális növekedése javuljon. "A monetáris politika ehhez annyival tud hozzájárulni, hogy kiszámítható. Fontos, hogy a piaci szereplők tudják, mi a Monetáris Tanács célja, és azt hogyan tudja elérni" - hangsúlyozta.
Beke Károly
mfor.hu
