Nem szabad túlságosan beavatkoznia az államnak
A pénzügyi közvetítőrendszer nyilvánvaló feladata a megtakarítások mobilizálása, mivel előbb-utóbb minden vállalkozásnak tőkére van szüksége, ehhez be kell vonni és megfelelően allokálni a megtakarításokat - emelte ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Horgony című konferenciáján Simor András. Hozzátette: a fentiek mellett a bankok feladata a kockázatkezelés és a gazdaságban való likviditás menedzselése.
Simor szerint a deregulációnak volt pozitív hatása is, mivel a hetvenes években a bankok túlterjeszkedhettek saját országhatáraikon, ami erősítette a versenyt. Ugyanakkor szabályozásra is szükség van, mivel egyenlőtlen a helyzet az ügyfelek és a bankok között, a szabályozás az ügyfelek védelmét szolgálja.
"Az állami beavatkozásnak ugyanakkor nem csak haszna, hanem kára is lehet, mivel az állam nem képes arra, hogy átvegye a pénzügyi szektor szerepét, hiszen az államnak elsősorban politikai, a bankrendszernek pedig üzleti-gazdasági motivációi vannak. Ezért nem szerencsés, ha az állam túlságosan beavatkozik a bankrendszer helyett a gazdaságban" - szögezte le a jegybankelnök.
"A válságból a bankoknak és a szabályozóknak is tanulni kell, a megoldás nem több, hanem jobb és hatékonyabban működő szabályozás" - tette hozzá Simor.
Vegyes a bizonyítvány
Az MNB elnöke szerint ha a magyar bankrendszer válság előtti tevékenységét vizsgáljuk, akkor vegyes a kép. Pozitívum, hogy a bankrendszer hatékonyan mobilizálta a lakossági megtakarításokat, 2008-ig folyamatosan nőtt a hitelezés, a bankrendszernek különösen nagy szerepe volt a kkv-hitelezésében. További jó pontként értékelhető a kockázatmegosztás és a tranzakciós költségek csökkenése, emellett jelentősen nőtt a bankfiókok, az ATM-ek és a POS-terminálok száma.
"A pozitívumok mellett a lakossági devizahitelezést korántsem lehet optimálisnak nevezni, a lakossági termékek árazása átláthatatlan és önkényes volt, olyan kockázatokat hárított az ügyfelekre, melyeket nem voltak képesek hatékonyan kezelni. Emellett további negatívum, hogy a magyar bankok túlságosan kitették magukat a külső piaci kockázatoknak, aminek komoly negatív következménye lett a válság során" - ismerte el Simor.
Az MNB elnöke szerint a devizahitelezés problémái mellett azt nem lehet elhallgatni, hogy ezek nélkül a hitelek nélkül Magyarország gazdasági fejlődése a 2000-es években lényegesen lassabb lett volna. "Azt érdemes elemezni, hogy ez megérte vagy nem, de magát a tényt nem lehet elhallgatni" - véli Simor.
A nemzeti bank első embere szerint a banki kockázatmegosztás egyik legnagyobb kudarcának tekinthető a lakossági devizahitelezés és annak árazása, különösen fájó az árazás transzparenciájának és igazságosságának hiánya. Hozzátette: keresleti oldalról a lakosság kis árérzékenysége is hozzájárult a devizahitelezés ilyen mértékű elterjedéséhez és az árazás igazságtalanságaihoz.
Milyen legyen a jövő?
"A válság után azt látjuk, hogy a magyar bankrendszer az egyik legdrágább hitelfelvételi rendet alakította ki, mivel a korábbi túlzott kockázatvállalás miatt romlott a portfólió, és most a veszteségeket azokon az ügyfeleken próbálják behajtani, akik még tudnak törleszteni" - emelte ki előadásában Simor András.
A jegybank elnöke szerint a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszer felszámolása alapvető és hibás lépés volt a kormány részéről, a devizahitelezés betiltása pedig felesleges volt, mivel addigra gyakorlatilag nem volt devizahitelezés Magyarországon. Ráadásul Simor szerint van létjogosultsága a devizahitelezésnek akkor, ha az ügyfélnek van devizabevétele vagy kellően magas jövedelme.
"A bankadó rendkívüli károkat okozott, hiába mondja a kormány, hogy ugyanazt csinálta, mint minden más ország, ez nem igaz, mivel a magyar bankadó ötször-tízszer magasabb, mint Európában bárhol. Ráadásul Magyarországon egyetlen bank sem volt rászorulva arra, hogy az állam mentse meg" - sorolta a kormányzati hibákat Simor. Szerinte a végtörlesztéssel kapcsolatban nehéz pozitívumokat találni, illetve az alacsony árverezési és kilakoltatási kvóta is káros volt, mivel megakadályozta a portfóliótisztítást.
A jegybank elnöke a pozitívumok között említette a kamatadó eltörlését, az állami garanciaszervezetek megerősítését, az árverezési és kilakoltatási moratórium végét, illetve azt, hogy a lakossági termékeknél is bevezetésre kerül a referenciaárazás, illetve létrejön a pozitív adóslista.
"A lakossági devizahitelek problémáját meg kell oldani, de csak úgy, hogy a rendszerszintű sérülékenység ne nőjön, hanem csökkenjen, a legrászorultabbakat és ne a leggazdagabbakat támogassuk, illetve megosszuk a terheket a lakosság, az állam és a bankok között. Emellett ezt a problémát nem lehet egycsapásra megoldani, csak fokozatosan, mert hirtelen nagy terhet egyik szereplő sem tud elviselni" - véli Simor András. Az MNB elnöke szerint minél előbb szükség lenne a bankadó csökkentésére vagy eltörlésére, illetve a végtörlesztés lezárására, emellett pedig fontos lenne, hogy a bankok kevésbé szoruljanak rá a külső forrásokra, a magyar megtakarítások fedezzék a hitelezést.
"A magyar bankrendszer ma napi kétmilliárd forintos kárt szenved el a végtörlesztés miatt, ezt nehéz megmagyarázni a befektetőinknek, de meg fogjuk próbálni. Én örülnék, ha sikerülne találni egy végső megoldást a devizahitelekre, nem csak elodáznánk a problémát, fontos lesz, hogy ez mennyibe fog kerülni a bankoknak" - mondta az előadás utáni panelbeszélgetésen Radovan Jelasity, az Erste Bank hazai elnök-vezérigazgatója. (lásd: Végtörlesztés: beindultak a takarékok, 90 milliárdos bukó a bankoknál)
Beke Károly
mfor.hu
