Az MNB elnöke aláhúzta: a pénzügyi-gazdasági válság szerte a világban bebizonyította, hogy a jegybankok hatáskörét növelni kell a makroprudenciális, rendszerszintű felügyeleti tevékenységek során. Az országgyűlés előtt lévő több törvényjavaslat is ezt a célt szolgálja, így Magyarországon is létre kívánják hozni a Pénzügyi Stabilitási Tanácsot, amelynek munkájában a jegybankelnök, a pénzügyminiszter és a felügyelet vezetője venne részt - tette hozzá.
A jegybank feladata egyrészt az árstabilitás elérése, másrészt a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása, annak támogatása. Ezek befolyásolására ugyanakkor egyetlen eszköze van, a jegybanki alapkamat, a két cél között gyakran konfliktus keletkezik - mondta Simor András.
Az MNB elnöke kifejtette: a magyarországi recesszió egy a mostaninál alacsonyabb alapkamatot indokolna, nagy esély van arra, hogy a középtávú inflációs cél (a 3 százalékos infláció 5-8 negyedév távlatában) "alullövése bekövetkezik", de a pénzügyi stabilitási kockázatok miatt nagyon óvatosan lehet csak az alapkamatot mérsékelni.
Kiemelte: a jegybanknak nem feladata, hogy a devizaadósokat egyénileg védje meg, arra viszont figyelmet kell fordítania, ha a lakosság devizaadóssága rendszerszintű kockázatot jelentene.
A jegybank elnöke szükségesnek tartotta azt, hogy ha egy magyarországi pénzintézet bajba kerül, és az államtól segítséget kér, akkor lehetőség legyen a menedzsment, illetve a tulajdonosok jogainak korlátozására, sőt amellett tette le a voksot, hogy az arra alkalmatlan banki vezetőket el lehessen mozdítani posztjukról.
Simor András hangoztatta: a magyar pénzügyi rendszer nem túlszabályozott, és a mostaninál jobban kell figyelni a makroszintű kockázatokra, ehhez a jegybanknak megfelelő eszközöket kell biztosítani.
