További kemény lépésekre lesz még szükség az euró hazai bevezetése előtt, a jegybanknak nincs is céldátuma, mivel szerintük ez nagyban függ a mindenkori kormánytól - hangzott el a hétfői sajtótájékoztatón. A kamatcsökkentés kissé meglepte az elemzőket, azonban Simor szerint az utóbbi egy hónapban elbizonytalanodó nemzetközi piacok és hazánk kockázati megítélésének változása indokolták a vártnál kisebb vágást.
Messze az eurótól
"A jegybank fontosnak tartja az euróbevezetést, azt, hogy ez minél hamarabb kerüljön sorra, mert úgy gondoljuk, hogy pozitív hatással lenne a gazdasági növekedésre" - jelentette ki Simor András hétfői sajtótájékoztatóján. Ugyanakkor a jegybank elnöke hangsúlyozta: jelenleg egyetlen feltételt sem teljesítünk, melyek szükségesek lennének a közös valuta bevezetéséhez.
Az inflációs követelményt a nemzeti bank elnöke szerint leghamarabb 2011-re teljesíthetjük, és az államadósság is csak 2010 után indulhat csökkenésnek. "A 3 százalék alatti költségvetési hiány is 2011-re van kitűzve, azonban az MNB már az inflációs jelentésben is felhívta a figyelmet, hogy ahhoz még további lépések szükségesek, jelenleg ugyanis 4 százalék feletti hiány látszik" - emelte ki Simor.
"Minden kritérium esetében komoly tennivalók állnak még előttünk" - összegezte a jegybank első embere. Ezek mellett szükség lenne a munkaerőpiac reformjára, mely rugalmasabbá tenné a hazai foglalkoztatást, hogy önálló monetáris politika hiányában is reagálni tudjon a sokkokra. Fontos továbbá, hogy a költségvetés fenntartható pályára kerüljön, a most meghozott rövidtávú intézkedések hosszú távú, strukturális lépésekké alakuljanak át. "A jegybank támogatja tehát az euró bevezetését, de felhívjuk a figyelmet, hogy ehhez még további lépések szükségesek" - hangsúlyozta Simor.
Az MNB elnöke hozzátette: nekik nincs céldátumuk arra nézve, mikor lehet bevezetni az eurót, ebben ajánlatos lenne, hogy a mindenkori kormány és a jegybank közösen döntsön. "Az időpont nagyban függ a kormányzati elkötelezettségtől, attól, hogy mennyire tekintik prioritásnak az euró bevezetését és mit hajnaldók megtenni érte" - emelte ki Simor András.
Az elbizonytalanodás miatt nem lehetett nagyobbat vágni
A hétfői sajtótájékoztatót megelőzően az MNB Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal 6,25 százalékra csökkentette az alapkamatot. A lépése kissé meglepte az elemzőket, akik 50 bázispontos vágásra számítottak. "Két javaslat volt a Tanács előtt: egy 25 és egy 50 bázispontos kamatcsökkentés, végül a vita után túlnyomó többség szavazpott a negyed százalékos enyhítésre" - vázolta fel Simor.
A döntéskor a Monetáris Tanács az elmúlt egy hónap eseményeit vizsgálta: a reálgazdaságot és az inflációs kilátásokat illetően nem látnak sok újdonságot. A jegybank továbbra is elhúzódó recesszióra számít. Az utóbbi hónapokban a nemzetközi piacokon kialakulóban lévő konjuktúra támogatja ugyan az exportot, azonban a belső kereslet továbbra is nagyon alacsony.
"Az elmúlt hónapban Görögország leminősítésével, dubaji csődkockázattal és egy osztrák bank államosításával olyan események következtek be a nemzetközi piacokon, melyek megingatták a hangulatot" - emelte ki Simor András. Ezek meglátszottak hazánk kockázati megítélésében is: a hosszú állampapírok hozama emelkedett, Magyarország CDS-felára is nőtt, valamint a forint is mérsékelt gyengülést mutatott.
A jegybank elnöke szerint hazánk külső és belső eladósodottsága továbbra is a gazdaság legnagyobb problémája, bár ezen a téren sok pozitív változás történt az elmúlt hónapokban. A magas adósság miatt reagál magyarország mindig érzékenyebben a hangulat negatív változására - tette hozzá.
"A következő hónapokban is elsősorban az ország kockázati megítélésétől függ majd, merre tudunk tovább lépni a kamatot illetően. Az továbbra sem látszik, hol lehet a jelenlegi kamatpálya alja" - válaszolta újságírói kérdésre a Simor.
"Abban reménykedünk, hogy a következő hetekben az ünnepek beköszöntével mindenkinek lesz ideje, hogy megeméssze az utóbbi hónapok történéseit, mert a legnagyobb kockázat eddig is az volt, hogy a negatív események egymás erősítve gyorsítja fel az eseményeket" - véli a nemzeti bank első embere.
Beke Károly
Menedzsment Fórum