4p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A jegybank fontosnak tartja az euró bevezetését Magyarországon, azonban jelenleg egyik kritériumot sem teljesítjük, még komoly tennivalók vannak minden téren - mondta el a jegybank hétfői kamatdöntő ülését követően Simor András, az MNB elnöke. A sajtótájékoztatón az is kiderült, hogy a döntéshozók túlnyomó többséggel szavazták meg a kamatszint 25 bázispontos csökkentését. Mfor.hu-tudósítás.

További kemény lépésekre lesz még szükség az euró hazai bevezetése előtt, a jegybanknak nincs is céldátuma, mivel szerintük ez nagyban függ a mindenkori kormánytól - hangzott el a hétfői sajtótájékoztatón. A kamatcsökkentés kissé meglepte az elemzőket, azonban Simor szerint az utóbbi egy hónapban elbizonytalanodó nemzetközi piacok és hazánk kockázati megítélésének változása indokolták a vártnál kisebb vágást.

Messze az eurótól

"A jegybank fontosnak tartja az euróbevezetést, azt, hogy ez minél hamarabb kerüljön sorra, mert úgy gondoljuk, hogy pozitív hatással lenne a gazdasági növekedésre" - jelentette ki Simor András hétfői sajtótájékoztatóján. Ugyanakkor a jegybank elnöke hangsúlyozta: jelenleg egyetlen feltételt sem teljesítünk, melyek szükségesek lennének a közös valuta bevezetéséhez.

Az inflációs követelményt a nemzeti bank elnöke szerint leghamarabb 2011-re teljesíthetjük, és az államadósság is csak 2010 után indulhat csökkenésnek. "A 3 százalék alatti költségvetési hiány is 2011-re van kitűzve, azonban az MNB már az inflációs jelentésben is felhívta a figyelmet, hogy ahhoz még további lépések szükségesek, jelenleg ugyanis 4 százalék feletti hiány látszik" - emelte ki Simor.

"Minden kritérium esetében komoly tennivalók állnak még előttünk" - összegezte a jegybank első embere. Ezek mellett szükség lenne a munkaerőpiac reformjára, mely rugalmasabbá tenné a hazai foglalkoztatást, hogy önálló monetáris politika hiányában is reagálni tudjon a sokkokra. Fontos továbbá, hogy a költségvetés fenntartható pályára kerüljön, a most meghozott rövidtávú intézkedések hosszú távú, strukturális lépésekké alakuljanak át. "A jegybank támogatja tehát az euró bevezetését, de felhívjuk a figyelmet, hogy ehhez még további lépések szükségesek" - hangsúlyozta Simor.

Az MNB elnöke hozzátette: nekik nincs céldátumuk arra nézve, mikor lehet bevezetni az eurót, ebben ajánlatos lenne, hogy a mindenkori kormány és a jegybank közösen döntsön. "Az időpont nagyban függ a kormányzati elkötelezettségtől, attól, hogy mennyire tekintik prioritásnak az euró bevezetését és mit hajnaldók megtenni érte" - emelte ki Simor András.

Az elbizonytalanodás miatt nem lehetett nagyobbat vágni

A hétfői sajtótájékoztatót megelőzően az MNB Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal 6,25 százalékra csökkentette az alapkamatot. A lépése kissé meglepte az elemzőket, akik 50 bázispontos vágásra számítottak. "Két javaslat volt a Tanács előtt: egy 25 és egy 50 bázispontos kamatcsökkentés, végül a vita után túlnyomó többség szavazpott a negyed százalékos enyhítésre" - vázolta fel Simor.

A döntéskor a Monetáris Tanács az elmúlt egy hónap eseményeit vizsgálta: a reálgazdaságot és az inflációs kilátásokat illetően nem látnak sok újdonságot. A jegybank továbbra is elhúzódó recesszióra számít. Az utóbbi hónapokban a nemzetközi piacokon kialakulóban lévő konjuktúra támogatja ugyan az exportot, azonban a belső kereslet továbbra is nagyon alacsony.

"Az elmúlt hónapban Görögország leminősítésével, dubaji csődkockázattal és egy osztrák bank államosításával olyan események következtek be a nemzetközi piacokon, melyek megingatták a hangulatot" - emelte ki Simor András. Ezek meglátszottak hazánk kockázati megítélésében is: a hosszú állampapírok hozama emelkedett, Magyarország CDS-felára is nőtt, valamint a forint is mérsékelt gyengülést mutatott.

A jegybank elnöke szerint hazánk külső és belső eladósodottsága továbbra is a gazdaság legnagyobb problémája, bár ezen a téren sok pozitív változás történt az elmúlt hónapokban. A magas adósság miatt reagál magyarország mindig érzékenyebben a hangulat negatív változására - tette hozzá.

"A következő hónapokban is elsősorban az ország kockázati megítélésétől függ majd, merre tudunk tovább lépni a kamatot illetően. Az továbbra sem látszik, hol lehet a jelenlegi kamatpálya alja" - válaszolta újságírói kérdésre a Simor.

"Abban reménykedünk, hogy a következő hetekben az ünnepek beköszöntével mindenkinek lesz ideje, hogy megeméssze az utóbbi hónapok történéseit, mert a legnagyobb kockázat eddig is az volt, hogy a negatív események egymás erősítve gyorsítja fel az eseményeket" - véli a nemzeti bank első embere.

Beke Károly

Menedzsment Fórum

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!