Szűk többséget kapott a csökkentésre vonatkozó javaslat, emellett volt egy tartásra vonatkozó javaslat is - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke keddi sajtótájékoztatóján. A döntés hátterével kapcsolatban elmondta: januárban mind az inflációban, mind pedig az inflációs alapfolyamatokat előrejelző mutatókban jelentős csökkentés mutatkozott. Az alapfolyamatok korábbinál kedvezőbb alakulását a gyenge belső kereslet erősebb dezinflációs hatása magyarázza, rövid távon így javultak az inflációs kilátások is a kormányzati intézkedések hatására. Középtávon azonban bizonytalanságokat jelent, hogy a termelési költségeket (közműadó, bankadó) milyen mértékben képes/tudja/akarja a vállalati szektor beépíteni az árazásába.
A 2012 negyedik negyedéves előzetes GDP-adat arra utal, hogy a reálgazdaság teljesítménye jelentősen elmaradt a várakozásoktól. "A negatív meglepetéshez hozzájárultak egyedi hatások (mint például a Suzuki-gyár év végi egy műszakos munkarendje), ugyanakkor a külső és belső alapfolyamatok kedvezőtlen alakulása is hozzájárult" - mondta Simor András. Hozzátette: a GDP-adat arra hívta fel a figyelmünket, hogy a kibocsátási rés a korábbiaknál számítottnál nagyobb lehet, ami konzisztens az alacsonyabb inflációs adattal.
A jegybank nem tudja a növekedést beindítani
Simor András szerint távol van az igazságtól az a nézet, miszerint a jegybankok pénzpumpájával beindul a növekedés. Ezt az elmúlt időszak is bizonyítja. Több nagy jegybank is hajtott végre hasonló műveletet (BoE, BoJ, Fed), és látszik, hogy a növekedés élénkítésében keveset tudtak elérni. Ennek több oka van: első egy válsággal összefüggő ok, a túlzott eladósodottság. Így természetes reakció, hogy ha az emberek megégették magukat, akkor ezt le akarják építeni. Ez érvényes a kormányzatra, a vállalkozásokra, és a magánszférára is. Megerősítette: ha valaki adósságot épít le, akkor nem tud úgy fogyasztani, mint korábban tette. Ezzel párhuzamosan a fogyasztás és a növekedés csökkenése, egy válsággal összefüggő dolog a jegybankelnök szerint. "Álszent az, aki egyik nap még azt mondja, csökkentsük az adósságot, majd másik nap már azt, hogy de fogyasszatok többet".
Másik gond, amivel Magyarország szembesül, az a növekedési képesség kérdése, mely kifejezi, hogy ha lenne kereslet, akkor milyen gyorsan képes fejlődni a gazdaság újbóli gyorsuló inflációba hajtás nélkül. "A fejlett világ nagy része alacsony potenciális növekedéssel szembesül, tehát strukturális intézkedéseket kellene tenni ahhoz, hogy a növekedés tartósan gyorsulni tudjon, és ne csak egy ciklikus növekedés történjen. A magyar növekedési képesség 0 és fél százalék között van, amiből látszik: a jegybank képessége inflációtól függetlenül vajmi kevés lenne, hogy számottevő növekedést tudjon kreálni" - hangsúlyozta Simor András.
A hitelezés beindulásával kapcsolatban elmondta: hiába a hét hónapja tartó kamatcsökkentési ciklus, semmilyen trendbeli változás nincs a hitelállományban. Nemcsak a nettó hitelállomány csökkent, de a bruttó hitelkibocsátás sem változott "egy jottányit sem". Simor szerint ebből az következik, hogy a szűk keresztmetszet nem a kamatjellegű kondíciókban van legalábbis, ami a vállalati hitelezést illeti, sokkal inkább a hitelkínálat jelenti a keresletet. "Ahhoz, hogy a hitelezés érdemben élénküljön, más típusú intézkedések szükségesek. Ha ezek megtörténnek, újból fontos szerepet fog játszani a kamat is" - emelte ki a jegybank elnöke.
Semmilyen tartalék nincs a váratlan eseményekre a költségvetésben
Újságírói kérdésre elmondta: a 3 százalék körüli hiány a tartalékok teljes befagyasztásával elérhető el számításaik szerint. "Más szóval a költségvetésben semmilyen tartalék nincs váratlan események kezelésére" - hangsúlyozta. Az Európai Bizottság prognózisából egyenesen következik szerinte, hogy ha a magyar kormány ki akar kerülni a túlzott deficiteljárás alól: vagy kiadásokat kell csökkenteni, vagy bevételeket kell növelni. "Minél hamarabb teszik meg, annál kisebbet kell lépni".
Szintén újságírói érdeklődésre elárulta: ha az eltelt hat év pozitívumaiból kellene valamit kiemelni, akkor óriási eredménynek tartja az árfolyamsáv 2008-as eltörlését. "Ez olyan mértékben erősítette a jegybank hitelességét, hogy ugyanazt az inflációt alacsonyabb kamattal tudta elérni". Kiemelte még a napon belüli átutalás bevezetését is, melyet már nemcsak az elemzők, de a magyar emberek is tudnak értékelni. Érdekük ugyanis, hogy az a pénz, ami az ő számlájukon van, ne a bankok zsebét gazdagítsa. Végezetül a jegybank függetlenségének jogi és tartalmi megőrzésére is büszke. Úgy vélte, azok, akik a támadásokat indították, öngólt rúgtak, mert most sokkal erősebb a jegybank, mint a támadások előtt volt.
A jövőről szólva elmondta: ő annak "drukkol, hogy a jegybank továbbra is sikeres legyen", hiszen szerinte Magyarország legjobb gazdasági elemzőműhelye ez a bank a monetáris politikán túl általános gazdasági kérdésekben is.
Székely Sarolta
mfor.hu
