"Jövő héten újabb 25 bázisponttal csökkenteni fogja az alapkamatot a monetáris tanács. Ez az utolsó ülés, melyen Simor is részt vesz szavazó tagként. Ezzel át is lendültünk a jövő hét másik fontos monetáris politikát érintő részéhez: Orbán Viktor ugyanis a hét végén fogja megnevezni jelöltjét az MNB elnök posztjára" - emlékeztetnek a Raiffeisen elemzői szokásos heti hírlevelükben. Véleményük szerint meglepetés lenne, ha a miniszterelnök nem Matolcsy György nevét húzná elő a kalapból, amit a piac a jelek szerint nagy részben már el is fogadott. Ha lesz is reakció a jelenleg még nemzetgazdasági miniszter átültetésére, az a bank szakemberei szerint mérsékelt lesz. A befektetőket ugyanis már sokkal jobban érdekli, Matolcsy milyen intézkedéseket fog bevezetni. A találgatások rendkívüli - úgymond unorthodox - módszerekről szólnak: a jegybanki kötvények korlátozásától a direkt csak vállalati hitelezésre fordítható forrásokon át a tartalékolási szabályok megváltoztatásáig. Ezeknek közös jellemzőjük, hogy szeretnék kieszközölni a jelenleginél jóval alacsonyabb kamatozású forrásbőséget a magyar gazdaságban, amitől a hitelezés a tankönyvek szerint beindul. (mfor.szerk: az MNB legfrissebb hitelezése felmérése szerint egyébként a vállalati hitelek területén enélkül is enyhe emelkedés várható.)
Csütörtökön Matolcsy megvillantotta azt is, milyennek képzeljük el a jövő jegybanki elemzéseit: megtámadta azt a most készült tanulmányt, amelyik az ő víziójával ellentétes dolgokkal kalkulált. Igaz, még maga a tanulmány is arra a megállapításra jutott, hogy az államadósság hosszútávon számottevően csökkenni fog.
A konvergencia-program újabb kiigazítást hozhat
Brüsszel masszívan kritérium fölött látja az idei és jövő évi költségvetési deficitet is, mindkettőre 3,4 százalékos előrejelzést tett. Mindazonáltal Olli Rehn, pénzügyi biztos szerint Magyarország benne van azon országok csoportjában, melyek kikerülhetnek a túlzott deficit eljárásból. Rehn kiemelte, hogy itthon a közelmúltban több pótlólagos intézkedés is történt, de még továbbiakra van szükség ehhez - méghozzá nettó 120 milliárd körüli tartós egyenleg javulásra.
Ennek egy része megvalósítható külön intézkedés nélkül is: az elektronikus útdíj kiépítése, illetve a pénztárgépek bekötése (mindkettőnek már rég velünk kellene lennie a tervek szerint) ugyanis nem szerepel az EB kalkulációiban. Mindemellett számolhatunk azzal, hogy a kormány a konvergencia-program bemutatásával további intézkedéseket fog bejelenteni.
Európai kitekintés
A februári konjunktúra-összkép nem pont olyan lett, mint amire a Raiffeisennél számítottak. Leginkább a magországok kettéválása okozott meglepetést: miközben a német gazdaságot tükröző adatok kedvezők - a ZEW esetében már-már túlzó mértékben -, addig a francia jelentés 2009 márciusa óta nem volt ilyen borús. Ennek köszönhetően pedig az eurózóna egészében nem folytatódott a konjunktúra javulása. Ez mindenképpen negatív jel, még akkor is, ha ezen megkérdezésen alapuló indikátorok havi ingadozásaiból messzemenő következtetést nem lehet levonni. Az euró és az európai piacok elmúlt pár havi szárnyalását viszont érezhetően megtörték a jelentések. A kérdés már sokkal inkább az, hogy a korrekciós fázisnak hol lesz az alja. A jövő héten folytatódik a tagországokra bontott jelentések közzététele: az olasz és spanyol számok lesznek e téren érdekesek. Valamint az Európai Bizottság is közzéteszi saját indexét, amely a legszorosabb korrelációban áll a GDP-adatokkal.
A bank elemzői összességében változatlanul azt gondolják, hogy az első negyedév kedvezőbb konjunktúrát hoz az eurózónában, mint a tavalyi negyedik negyedév, még ha ez nem is jelent egy dinamikus kilábalást.
Wall Street
Az elmúlt héten az DJIÁ (Dow Jones 30) index pár százalékra megközelítette mindenkori csúcsait, de az elmúlt 13 nap napi kereskedési sávja 1986 decembere óta nem volt ilyen alacsony (1,35 százalék). A Fed folyamatos kötvényvásárlásai mellett inkább azt gondolják a Raiffeisennél, hogy az index csak erőt gyűjt az újabb nekirugaszkodás előtt. Bár a gyorsjelentési szezon 75 százaléka már lefutott és a jövő héten csak egy konjunktúra indikátort kapunk lakáspiaci adatok mellett, így katalizátorokban hiány van. A gyorsjelentési szezon a várt 2,9 százalékos részvényenkénti eredménynövekedés helyett 9,5 százalékos ugrást hozott S&P 500-as index szinten, leginkább a pénzügyi, energia és alapanyag szektoroknak köszönhetően. Az árbevételi növekmény is hosszú idő óta nem látott szintű, sőt a hosszú távú átlagot is meghaladta. A jövő hét legfontosabb jelentő cégei a Wal-Mart és a HP lesz, mindkettő csütörtökön.
mfor.hu
