A Magyar Nemzeti Banki statisztikája szerint a jegybanki alapkamat-csökkentés nyomán tovább mérséklődnek a banki hitelek kamatai, ez azonban nem mutatkozik meg a hitelfelvételi hajlandóságban. Az újonnan felvett hiteleknél februárhoz képest érdemi bővülésről nem árulkodnak a számok, az azonban mindenképpen kiemelendő és pozitív fejlemény, hogy a tavaly július óta tartó csökkenő trend megtört a lakáshitelek vonatkozásában. Ha csak alig 1,5 milliárddal is, de mégis több hitelt, 9,2 milliárdot vettek fel a háztartások márciusban, mint februárban.
Egy évvel ezelőtt egyébként nem sokkal volt magasabb a felvett összeg, 11,9 milliárd forint, 2011 márciusához képest viszont már jelentősebb az eltérés; akkor 15,9 milliárdnyi lakáscélú hitelt vettek fel a háztartások.
A lakáscélú hitelek kamata egyébként a februári 9,44 százalékról 9,32 százalékra mérséklődött, ami még mindig a végtörlesztés idején kialakult kamatszint felett van; az alá még nem tudnak/tudtak menni a kamatok. A kamatcsökkentéssel párhuzamosan, ám annál nagyobb ütemben mérséklődött az elmúlt időszakban a 3 havi BUBOR, melynek március havi záróértéke 4,9 százalék volt, ami 4,42 százalékos kamatfelárat eredményez. 2010-ig visszamenőleg ennél drágábban, majdnem kétszeres áron a bankközi díjakhoz képest legutóbb 2010 első hónapjaiban hiteleztek a bankok.
A lakáscélú hiteleknél viszont a költség is beálltak egy szintre, mivel az évesített átlagos hitelköltség mutató ha csak 2 bázispontot is, de mérséklődött az év harmadik hónapjában. Így átlagosan 10,47 százalékos THM mellett jutottak a háztartások lakáscélú hitelhez.
A jegybanki statisztika a fogyasztói hitelekre vonatkozóan is közli az átlagos mutatót, ami tekintve, hogy a kamat nem emelkedett, vagy a termékhez kapcsolódó járulékos költségek jelentős megugrását jelentheti, vagy pedig azt, hogy a korábbiakhoz képest a lakosság a drágább hitelkonstrukciókkal tud élni csak.
A februári 25,77 százalék után ugyanis 32,08 százalékot közölt a jegybanki statisztika, aminél magasabbra eddig még nem volt példa. A jelenlegi körülményeket tekintve felfelé egyre fogy a kamat mozgástere, mivel a kamatplafonról szóló törvény értelmében a jegybanki alapkamat+39 százalékpont lehet a maximális THM ebben az esetben.
A bankok áprilisban is csökkentettek
A fentiek annak fényében is érdekesnek tűnnek, hogy az MNB augusztus óta tartó kamatcsökkentési ciklusa a bankokat a hiteltermékek kamatainak mérséklésére ösztönözné. Ezt igazolja a PSZÁF folyamatosan frissülő adatbázisa alapján megfigyelt termékeknél bekövetkezett változás is a nagyobb kereskedelmi bankok és egyes takarékszövetkezetek esetében.
A bankok ezúttal inkább a szabad felhasználású hiteltermékek konstrukcióján változtatására fókuszáltak. A lakáscélú hiteleknél egyedül a CIB, az Erste és a Raiffeisen csökkentett, miközben az OTP-nél minimális emeléssel szembesültünk. Egy mondat erejéig érdemes kitérni a Demján Sándor érdekeltségébe tartozó Gránit Bankra is, ahol alapkamat-csökkentés ide vagy oda, egy alkalommal sem nyúltak a hitelük árazásához, így az mára rendkívül drágának tűnik a piacon a maga 12,29 százalékos THM-ével.
A takarékszövetkezetek körében is hasonló volt a változtatók aránya, és ebben az esetben is találtunk egy olyan intézményt, a Somogy Takarékot, mely ha kismértékben is, de megemelte a szabad felhasználású hitel kamatát. Összességében viszont az látszik, hogy a kereskedelmi bankok feltételeihez mérve alig akad versenyképes lakáscélú hitel körükben, hiszen 11, 13 és 14 százaléknál drágább konstrukcióval is jelen vannak a piacon. A szabad felhasználású termékekkel viszont felveszik a versenyt a bankokkal, az árazás nem mutat szembetűnő differenciát.
Székely Sarolta
mfor.hu
