Gyakorlatilag kétféle csődrendezési eljárást kíván bevezetni a jogalkotó, fejtette ki lapunknak Mázi András jogász. Az egyik típus lényegében hasonlítana ahhoz az esethez, amikor egy gazdasági társaság kezdeményezi a csődeljárást. Ennek célja, hogy az adós egy rövid moratóriumi időszak alatt megállapodjon a hitelezőivel. Kijelölnének - a csődgondnokhoz hasonlóan - egy vagyongondnokot, aki 45- vagy 60 nap alatt lebonyolítaná az eljárást.
A vagyongondnok közzétenné a csőd tényét, majd egy hitelezői választmány próbálna megállapodni az adóssal; kedvező esetben valamilyen módon átütemeznék az adósság törlesztését. Ha nem jön létre a megállapodás, akkor megszűnik a moratórium, és továbbra is fennmarad az érdekeltek szembenállása.
Gondnokra bíznák a vagyont
A másik típusú eljárás esetén nem kellene a hitelezők belegyezése, viszont az adós vagyona nagy részét, illetve jövőbeli bevételeit a vagyongondnokra bízná. Ebben az esetben a létfenntartáshoz nélkülözhetetlen vagyontárgy, illetve jövedelem felett a vagyongondnok rendelkezne. Ez a megoldás akkor lenne kérhető, ha az adósnak létezik akkora vagyona, amely összes tartozásának legalább egynegyedét fedezi. (Tehát egy vagyontalan, szegény ember ezt az eljárást nem kérheti.)
Ebben az esetben a vagyongondnok kezdi meg a törlesztést az adós helyett - az általa meghatározott ütemben -, amihez nincs szükség a hitelezők belegyezésére. Ennek előfeltétele azonban a 25 százalék kifizetése lenne. Ezután az adós minden jövedelme a gondnokhoz folyna be, aki ebből törleszt valamilyen előre meghatározott terv alapján.
A történet öt év után ér véget, amikor is az adós mentesül további hitelei alól. Ekkorra a hitelezők gyakorlatilag hozzájutottak pénzük egynegyedéhez, és az öt év során még pluszban valamekkora összeghez. Ez lehet nagy összeg is - ha valakinek magas a jövedelme -, de lehet kicsi is. Vagyis a hitelezőknek ezután semmiféle követelésük sem lehet, magyarázza a jogász.
2010-ben léphetne hatályba
A tervezet egyébként nem tesz különbséget a hitelezők között. Ami az eljáró hatóságot és a vagyongondnokokat illeti: a bíróságok kisebb - főleg jogorvoslati - szerepet kapnának, vagyongondnok pedig felszámolókból, vagyonfelügyelőkből és bírósági végrehajtókból lehetne.
Igaz, jelenleg csupán csak egy szakmai vitaanyagról van szó, ami változhat, és legkorábban májusban kerülhet a kormány, majd a Parlament elé, és 2010-ben léphetne hatályba. A magáncsődről 2001-ben már készült egy törvénytervezet, de az végül nem került a kormány elé. 2004-ben Göncz Kinga a szociális tárca államtitkáraként ismét kezdeményezte a bevezetését, amiből azonban szintén nem lett semmi. A magáncsőd törvényt többször szorgalmazta Szabó Máté ombudsman is, aki szerint a hajléktalanná válás megelőzésében fontos segítség lehet.
Nem minden család élhet vele
Fontos kiemelni, hogy a magáncsőd nem jelenthet megoldást minden bajba jutott családnak. Főként azok az adósok élhetnek vele, akiknek van valamekkora vagyonuk, büntetlen előéletűek, és rosszhiszemű magatartásukkal nem akadályozták a hitelezői követelések érvényesítését. Akit többször feketemunkán kaptak vagy feketén alkalmazott másokat, nem élhet a lehetőséggel.
Az adós és a vele egy háztartásban élők csak tízévente egyszer kezdeményezhetnek ilyen eljárást. Viszont - a korábbi tervekkel ellentétben - nem csak a munkanélküliek élhetnek a magáncsőddel.
VMI
Menedzsment Fórum
