A helyi pénzek elindítói szerint a válság oka, hogy nincs elég pénz a gazdaságban, ezen próbáltak segíteni az új kezdeményezésekkel - állapítja meg Helmeczi István és Kóczán Gergely tanulmánya, mely az MNB Szemle pénteken bemutatott számában jelent meg. A fentiek mellett a kibocsátók arra számítanak, hogy a helyi pénzek felpörgetik majd a helyi gazdaságot és növelik a hitelkínálatot.
Nincs jövőjük a helyi pénzeknek
Az elmúlt hónapokban Magyarországon is egyre nagyobb hangsúlyt kaptak a helyi pénzek, hiszen már több városban, régióban piacra dobtak hasonló fizetőeszközöket. "Ezeknek a helyi pénzeknek a szerepe az lenne, hogy a lakosság helyben költse el a pénzét, azonban a logika alapján ez most is megvalósul, hiszen az emberek többsége lakóhelyén vásárol. Ugyanakkor az utalványok bevezetése nem támogatja a helyi termelőket, vállalkozókat, hiszen ezekből ugyanúgy lehet importterméket vásárolni" - emelte ki Helmeczi István a jegybank pénteki sajtóbeszélgetésén.
A nemzetközi példákat is megvizsgálták a nemzeti bank szakértői, akik Németországban egy érdekes példára figyeltek fel: ott működik olyan helyi pénz is, amely havonta egy százalékot veszít értékéből, hogy ezzel is vásárlásra ösztönözzék az embereket. Korábban a Bundesbank is vizsgálta a helyi pénzeket, azonban arra a következtetésre jutott, hogy annyira marginális a szerepük, hogy nem érdemes részletesen foglalkozni velük. Hasonlót állapítottak meg most az MNB szakemberei is.
"Szerintünk ezeknek az utalványoknak nincs komoly jövőjük, hiszen marginális a szerepük, még a helyi kereskedelemből sem tudnak számottevő részt kihasítani" - emelte ki Helmeczi István. Hozzátette: Magyarországon egy cég bocsát ki ilyen utalványokat, ezért nem publikusak az információk a helyi pénzek szerepét illetően, de annyit el lehet mondani, hogy nagyon marginális.
A jegybank szakembere kiemelte, hogy ezek a helyi pénzek világszerte most élik reneszánszukat, egyelőre nem tapasztalható az, hogy egy idő után eltűnnének, ugyanakkor tartósan jelentéktelenek maradnak.
Jogi értelemben olyan, mint a cafeteria
"Jogi értelemben ezek a helyi pénzek utalványnak minősülnek, leginkább a cafeteria-utalványokhoz hasonlítanak" - hangsúlyozza Helmeczi. A tanulmány egyik szerzője hozzátette: ezeknek az utalványoknak jelenleg nincs szabályozásuk a hazai joggyakorlatban, ezért látnak kockázatokat a kibocsátásban. Éppen ezért valószínűleg az MNB azt fogja javasolni, hogy szabályozzák ezt a területet.
Helmeczi István szerint az utalványkibocsátók jelenleg híján vannak a prudens működésnek, csak a cégek jóindulatán múlik, hogyan működnek. "A melegétel-utalványok esetében például jelenleg 5,5 százalék körül van a beváltási jutalék, de ezt nem szabályozza semmi, csak a cégek döntése és megegyezése az alapja" - hozta fel példaként a jegybank szakembere. Az MNB sem elsősorban a helyi pénzek, hanem a hasonló anomáliák miatt szorgalmazza a szabályozást.
"A fentiek mellett Magyarországon a jelenlegi gyakorlat jelentős hitelkockázatot is tartalmaz, hiszen semmi nem szabályozza, mi történik akkor, ha bebukik egy utalványkibocsátó" - folytatta az érvelést Helmeczi István. Hozzátette: az államnak társadalompolitikai céljai vannak a cafeteria támogatásával, ebbe a jegybank nem is akar beleszólni. Az utalványok használata abból a szempontból pozitív, hogy visszaszorítja a feketegazdaságot, mivel ezek sorsa végig nyomon követhető.
Ugyanakkor a cafeteria-rendszernek komoly társadalmi költségei vannak, a jegybank szakembere szerint a kibocsátók nagyságrendileg a névérték 10 százalékát számítják fel jutalékként a munkaadóknak és az elfogadóknak összesen. Helmeczi István szerint ezeket a társadalmi költségeket azzal lehetne csökkenteni, ha ezeket az utalványokat is elektronikus formában bocsátanák ki, azonban jelenleg a kevés banki terminál miatt ez nehézkes lenne.
MTI
