Egyre többen vennének fel hitelt, azonban a bankok továbbra is tartják magukat a szigorú feltételekhez – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb hitelezési felméréséből. Ráadásul egy hónap múlva jön az újabb törvényi szigorítás, utána pedig már az igazolt havi jövedelmet is jobban figyelembe veszik majd a bankok.
Egyre többen gondolkodnak forinthitelben
„A hitelkínálat továbbra is alacsony, azonban a kereslet már élénkülni látszik. Az új hiteleken belül egyre magasabb a forintalapú hitelek aránya” – mondta a csütörtöki sajtótájékoztatón Tabák Péter, az MNB pénzügyi stabilitásért felelős vezetője. A felmérés készítői szerint ebben szerepe lehet az alapkamat csökkenésének, hiszen ezzel a forintkölcsönök kamata közelít a devizaalapú hitelekéhez.
A szakember szerint az nem látszik, hogy az ügyfelek tömegesen váltanák át devizahiteleiket forintalapú kölcsönre, inkább csak az új hiteleken belül fordulnak egyre többen a hazai deviza felé. „Ha elkezdődne a devizahitelek tömeges átváltása, akkor annak lehetne valamilyen devizapiaci hatása, ezt azonban nehéz megjósolni, mivel ez függ az átváltás mértékétől” – mondta el az utóbbi napok egyik slágertémájával kapcsolatban a jegybank szakembere.
A hitelpiacon tapasztalható növekvő keresletet szinte kizárólag a forintalapú hitelek iránt megnövekvő igény okozta, hiszen a devizahitelek terén csökkenő keresletet regisztráltak a bankok az első negyedévben.
„A vállalati hitelezésben viszonylag pozitív jelenség, hogy véget érni látszik a 2007 második fele óta tapasztalható szigorítási ciklus. Ugyanakkor a bankok továbbra is fenntartják az eddigi szigorú feltételeket” – mondta Tabák Péter. Ennek oka, hogy a pénzintézetek kockázatvállalási hajlandósága továbbra is viszonylag alacsony.
Az első negyedéves GDP-adat szerdán pozitív meglepetést okozott, ezzel kapcsolatban a jegybank szakembere újságírói kérdésre elmondta: a javuló gazdasági kilátások a bankok hitelezési kedvében is pozitív változást hozhatnak, javíthatják a kockázatvállalási kedvet.
Egy hónapon belül jön az újabb szigorítás
A kormány tavaly év végén úgy döntött, hogy a már március elején bevezetett szigorítások mellett június 11-től tovább nehezítik a hitelhez jutás feltételeit. A jövő hónaptól ugyanis a bankoknak kötelező lesz figyelembe venni az ügyfelek igazolható jövedelmét, ami alapján meghatároznak egy hitelezhetőségi limitet. A hitelek havi törlesztőrészlete pedig ennek a limitnek legfeljebb a 80 százaléka lehet.
A bankok abban szinte szabad kezet kapnak, hogyan alakítják ki hitelezhetőségi limitjüket, az egyetlen előírás csak az, hogy figyelembe kell venni az ügyfél jövedelmét is valamilyen módon. „Ez egy enyhébb szabály az MNB eredeti, tavaly ősszel megjelent javaslatához képest. A bankoknak mindenképpen lesz mozgásterük abban, hogy alakítják ki a hitelezhetőségi limitet” – válaszolt az mfor.hu felvetésére Tabák Péter. A szakember szerint azt egyelőre nem lehet megmondani, hogy az új szabály mekkora korlátozást jelent majd a hitelpiacon, de az biztos, hogy szigorodik a hitelek elbírálása.
„A mostani felmérésből is látszik, hogy a bankok a feltételek további szigorítására számítanak a következő időszakban, ebben szerepe lehet a jövő hónapban életbe lépő változásoknak is” – válaszolta újságírói kérdésre a jegybank szakembere.
Ötből egy átstrukturálás sikertelen
A hitelezési felmérésből az is kiderül, hogy az utóbbi hónapokban emelkedett a hitelátstrukturálások aránya. Az első negyedév végén a vállalatoknál a hitelek 3,5 százalékát, a lakossági portfólióknál pedig 5 százalékát kellett ilyen módon újratárgyalni.
Az igazán megdöbbentő az, hogy a lakossági szegmensben az átstrukturálások 20 százaléka sikertelen, azaz minden ötödik ügyfél a könnyebb feltételek mellett sem tud törleszteni. A nagyvállalatok esetében ez az arány 3,5 százalék, a kkv-szektorban pedig 9 százalék. „Ezek az arányok szerintünk még kezelhetők, de oda kell figyelni rájuk” – vélekedik Tabák Péter.
Az MNB szakembereinek becslései szerint ezek a visszaeső rossz adósok az összes ügyfél egy-két százalékát érinthetik. „Látni kell, hogy vannak olyanok, akiken majd csak az fog segíteni, ha megindul a fellendülés és újra dolgozni tudnak. Rajtuk rövid távon még az ilyen átstrukturálások sem segítenek” – emelte ki a jegybank pénzügyi stabilitásért felelős vezetője.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
