A csütörtök este megrendezett beszélgetés központjában a magyar gazdaság jelenlegi helyzete állt, a résztvevő szakemberek pedig többek között egyet értettek abban, hogy Magyarország nem teljesít jobban. Surányi György, egykori jegybankelnök szerint nemcsak a uniós országokhoz, de a visegrádi országokhoz képest sem állunk jól, bár azt elismerte, hogy idén akár 1 százalékos GDP-növekedés is megvalósulhat. Azt azonban hozzátette, hogy szerinte az "1 százalékos növekedés nem növekedés", már csak azért sem, mert a potenciális növekedési ütemet sem taksálják 1-1,5 százaléknál többre. Ezzel pedig hosszú távon nem lehet kezelni a felmerülő szociális és egyéb problémákat.
Chikán Attila közgazdász szerint hazánk teljesítménye jócskán elmarad a visegrádi országokétól és már nem velük vagyunk igazán versenyben, hanem Romániával és Bulgáriával.
Surányi György szerint "egy terület azonban van, amiben jól teljesít Magyarország, ez pedig a külső egyensúly". Ennek javuláshoz két komponens is hozzájárult: az egyik a csökkenő fogyasztás, a másik pedig a csökkenő beruházási ütem. Utóbbi nagyban bizalomhiány kérdése is, és középtávon igencsak korlátozza a lehetőségeket - véli az MNB egykori elnöke.
Az alulteljesítő pontok közül kiemelte a pénzügyi szolgáltatások hozzájárulását a gazdasági növekedéshez, ráadásul olyan Surányi György szerint a környezetünkben sincs, ahol már 4 éve csökkenne a hitelezés. Mindez az egykori jegybankelnök szerint annak a metódusnak a következménye, ahogy végrehajtották a költségvetési kiigazítást. Ezzel kapcsolatban a szakember úgy véli, annak ellenére, hogy a költségvetési transzferek visszafogása jár az egyik legkisebb GDP-csökkenéssel, a kormány ezt figyelmen kívül, és egyben változatlanul magas szinten hagyta. Ugyanakkor "nagyon helyesen csinálták, hogy a fogyasztási adókat emelték", mert gazdaságpolitikai szempontból ez szintén kismértékben fogja vissza a GDP növekedését. Az azonban rossz lépés, hogy ezzel az üzleti szférát, a szolgáltatói szektort terhelték (pl. tranzakciós és telefonadó), "elfelejtik" ugyanis, hogy a GDP 60 százalékát a szolgáltatói szektor adja a nyugati országokban. "Így mitől várunk növekedést?" - tette fel Surányi a költői kérdést.
"Nincsenek közgazdasági megfontolások"
A bankok adóztatásával kapcsolatban kifejtette, hogy annak mértéke 12-szerese a németnek, és 5-szöröse az osztrák adónak. Ráadásul Európában nem a költségvetést foltozzák a befolyt összeggel, hanem bankmentésre különítik el, hogy ne az adófizetők pénzéből kelljen ezt megoldani a jövőben. És mivel a hazai bankrendszer veszteséges, ez nem más, mint "a lábbal tiprása a magántulajdonnak" - véli Surányi.
Chikán Attila szerint azok a pénzügyi intézkedések, melyekkel elérte a kormány az ország sérülékenységének csökkenését, súlyos hatással jártak. Szerinte "nincsenek közgazdasági megfontolások", sem az intézkedések előtt, sem pedig utána nem számolnak az illetékesek.
Véleménye szerint a sikerpropaganda mindent felülír, és majd később kiigazítanak, ha szükséges. Erre példaként az e-útdíj bevezetését hozta fel, hogy miközben az érintettek az utakon sorra panaszkodnak a rendszerre, az irodában ülők szerint teljesen rendben megy minden, ami gond akad, az is csupán gyermekbetegség.
"Saját lábába rúg a kormány"
A rezsicsökkentésre rátérve megjegyezte, mindennek az energiacégek bizalomvesztése lehet a következménye, ami a pótlólagos beruházások elmaradásához is vezethet. A közgazdász szerint a rezsicsökkentést a cégek közötti piaci versennyel kellett volna megvalósítani. Hasonló véleményen volt ezt a témát illetően Surányi György is, aki kitért arra is, hogy a jelenleg folyó "centralizálunk mindent" hozzáállásról már a tervgazdaság idején is kiderült, hogy nem egészen működik, hiszen minél több ilyen történik, annál inkább széteshet a rendszer.
Másik kritikus következménye a rezsi hatósági döntés alapján történő csökkentésének, hogy ezzel a "saját lábába rúg a kormány". Felmerül ugyanis annak a veszélye, hogy a veszteséges működést a költségvetésnek kell fedeznie, de lehet szó a fejlesztésekről, karbantartásokról, javításokról is, ez pedig egy feszes költségvetés esetén megszorításokat eredményezhet.
Bár az infláció történelmi mélypont közelében van, ez egy "művi döntés eredménye" - mondta Surányi. Ez pedig hosszú távon nem fenntartható, ugyan a kereslethiány egy időre stabilizálhatja is ezt a szintet a volt jegybankelnök szerint.
Székely Sarolta
mfor.hu
