A lap szombati számában Téves diagnózis, téves terápia című írásában Surányi kijelenti: mindenekelőtt a devizatartalék elégtelen szintje miatt kényszerült Magyarország az elsők között nemzetközi hitelért folyamodni 2008 őszén, a globális pénzügyi válság kirobbanása után. Eközben a kormány, a jegybank és az elemzők az államadósság és a devizahitelek magas állományában jelölték meg a sérülékenység okát.
A téves diagnózist téves terápia követte. A költségvetés hiányát a válságban indokoltnál nagyobb mértékben igyekezett csökkenteni a kormány, mert elsősorban ezt szorgalmazta a jegybank és a részben a nemzetközi szervezetek is. Ennek nyomán azonban csak mélyült a krízis.
A jegybank az alacsony devizatartalék-szint miatt "majdnem lefegyverezve szemlélte az eseményeket". Nagyon összeszűkült, de megmaradt mozgásterében is szinte lebénult - írta Surányi, aki szerint az ortodox gondolkodásmód megakadályozta a jegybankot, hogy újszerű eszközöket vessen be, megkönnyítse a magánberuházások finanszírozását. Így a rossz szerkezetben és az eredetileg meghirdetett túlzott költségvetési kiigazítással együtt a monetáris politika is hozzájárult ahhoz, hogy a gazdaság a szükségesnél nagyobbat zuhant.
MTI
