Emlékeztetnek rá, hogy a devizahitelezés tervezett szigorításával korlátoznák a felvehető hitel mértékét, és az ügyfeleknek a hitelbírálat során az eddigiekhez képest szigorúbb feltételeknek kellene megfelelniük. Megnehezítenék a ma még olcsóbban hozzáférhető deviza alapú kölcsönök felvételét és átvállalását, amely tovább lassíthatja az ingatlanok eladását, és jelentősen szűkítené a hitelpiacot - vélik.
A szigorítás kihat a hitelkiváltásra is, amely várhatóan a töredékére fog esni, hiszen a korábban nagy számban felvett svájci frank alapú hiteleket csak drágább forinthitellel lehet majd kiváltani. Erre, valószínűleg kevesen lesznek hajlandóak, illetve egyáltalán képesek, és így befagyhat a piac - hangsúlyozta Bánfalvi László, az OCHC ügyvezető igazgatója a közlemény szerint.
A tervezett főbb változások között említik a kizárólag fedezet alapon nyújtott hitelek megszűnését. Kölcsönt a jövőben csak hitelképesség, illetve hitelezhetőség vizsgálata alapján nyújtanának a pénzügyi intézménynek.
Adott ingatlanra maximálisan felvehető hitel forinthiteleknél a piaci érték maximum 75 százaléka, euróalapú hitelnél 60 százaléka, míg minden más devizanemnél, ideértve a svájci frank alapú hiteleket is, legfeljebb az ingatlan értékének 45 százaléka lehet. A pénzügyi intézményeknek hitelezhetőségi limiteket kell kidolgozniuk. A tervezet szerint, euróalapú hitelkérelem esetén a hitelezhetőségi limit a forintban megállapított limit maximum 80 százaléka, míg minden más devizánál legfeljebb 60 százaléka lesz.
Nem fér kétség ahhoz, hogy jogos az MNB törekvése, hogy mérsékelje a hitelezési kockázatokat, a kérdés mégis az, hogy kell-e ilyen mértékben beavatkozni a piacba, és nem lehetne-e több lépcsőben végrehajtani a változtatásokat - mondta Bánfalvi László a közlemény szerint.
A szakember szerint fontos lenne az is, hogy a szabályozás különbséget tegyen új, illetve használt lakás vásárlási hitel között.
MTI/Menedzsment Fórum
