Kedden születik csak hivatalos döntés annak kapcsán, hogy indít-e uniós jogsértési eljárást Magyarország ellen az EB. Ezt az uniós végrehajtó testület egyik szóvivője hangsúlyozta az MTI-nek hétfő este nyilatkozva, azokra a külföldi hírügynökségi értesülésekre reagálva, amelyek szerint a bizottság három eljárást hagy jóvá keddi strasbourgi ülésén. Olivier Bailly félrevezetőnek minősítette azokat a megfogalmazásokat, amelyek szerint erről a végleges döntés már meg is született volna.
A biztosok testülete csak kedd délután ül össze Strasbourgban, hétfőn csupán alacsonyabb szintű, előkészítő megbeszélésekre került sor Brüsszelben - jelezte. A szóvivő ugyanakkor elismerte: valószínű, hogy szabálysértési eljárásokról születik majd döntés.
José Manuel Durao Barroso elnök szóvivője, Pia Ahrenkilde Hansen már előzőleg, a bizottság szokásos napi sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy az ülés napirendjén lesz azon magyar jogszabályok ügye, amelyek összhangját az európai uniós joggal az EU-szerv aggályosnak találja.
Ahrenkilde Hansen arra is emlékeztetett, hogy három kérdésben tekintik át a helyzetet: a jegybank függetlenségének ügyében, az igazságszolgáltatás függetlenségét érintő egyik új szabályozásnál, valamint az adatvédelmi hatóság függetlenségének kérdésében.
A hétfői hírügynökségi értesülések szerint a bizottság mindhárom ügyben kész jogi eljárást indítani Magyarország ellen, "miután az nem állt elő módosító indítványokkal". Az eljárás keretében - ezen információk szerint - a vitatott szabályozás rövid határidőn belül történő módosítására szólítják majd a kormányt.
A miniszterelnök-helyettes megerősítette
„Igen én is úgy tudom, hogy három esetben megindul a kötelességszegési eljárás” – válaszolta a kormányfő helyettese kérdésre válaszolva az M1 Ma Reggel cím műsorában kedden.
A közigazgatási és igazságügyi miniszteri tisztet is ellátó Navracsics Tibor azt mondta, hogy hétfőn beszélt telefonon Viviane Redinggel, a jogérvényesülés, alapvető jogok és uniós polgárság EU-biztosával. Az eljárás által érintett három témáról ejtettek szót: az egyik a jegybanktörvény, a másik az adatvédelmi hatóság vezetője függetlenségének erősítése, a harmadik pedig a bírák, ügyészek, közjegyzők nyugdíjkorhatára volt - ismertette.
Navracsics Tibor az eljárás menetéről azt mondta, most kezdődhet egy olyan szakmai vita, elvezethet esetleg egy jogszabály-változtatáshoz vagy a második szakaszhoz, az Európai Bírósághoz. Utóbbi azt jelenti, hogy ha az Európai Bizottság és a kormány nem tudnak dűlőre jutni egymással, akkor a bíróságtól várják a döntést.
Most úgy látja, a jegybanktörvény és az adatvédelem ügyében közel állnak ahhoz, hogy megoldást találjanak, ugyanakkor az igazságszolgáltatást érintő kérdésben „érdemi szakmai vita van” - válaszolt a politikus arra a kérdésre, hogy eljutnak-e az ügyek a bírósági szakba vagy módosítják a törvényeket. Arra a felvetésre, hogy a bizottság kifogásolja, hogy az átszervezés miatt nem tudja kitölteni mandátumát az adatvédelmi ombudsman, Navracsics Tibor azt mondta: egy új intézmény jött létre, és az eddigi adatvédelmi ombudsman több fórumon többször kijelentette, hogy nem vállalna az új struktúrában vezető szerepet. Ezt úgy értelmezték, hogy nem kíván részt venni a jövőbeni munkában - mondta.
A kormány abszolút nyitott
Ha a bizottság azt kéri, hogy a jegybanktörvényből vegyék ki a miniszterelnök által kinevezett alelnökről szóló részt, akkor tárgyalni fognak erről is. A kormány "abszolút nyitott" ebben az ügyben is, de a bizottságnak is látnia kell, hogy nekünk is vannak praktikus szempontjaink - fogalmazott Navracsics Tibor. Szerinte legitim érv, hogy a kormányzati politikának is legyen beleszólása a jegybank működésébe, továbbá a miniszterelnök által kinevezett alelnök mellett az MNB-nek van még két alelnöke és elnöke is.
Az Európai Bizottság egy múlt héten kiadott közleménye szerint arra készül, hogy kedden "alapos jogi elemzésen alapuló", "megfelelő" döntéseket hoz azokkal a nemrégiben született magyar jogszabályokkal kapcsolatban, amelyek uniós joggal való összhangját illetően aggodalmak merültek fel.
MTI