Az úgynevezett Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) - amelyet a görög adósságválság nyomán keletkezett aggodalom jegyében, a válság továbbterjedésének megakadályozására határoztak el - 440 milliárd eurós kölcsönalap lesz, az euróval fizető 16 ország adja össze a készenlétbe helyezendő pénzt. A Robert Fico vezette előző szlovák kormány elvben beleegyezését adta a programban való szlovák részvételhez, ám az eddigi ellenzéki pártok ellenkezésüket hangoztatták. E pártok a júniusi választások nyomán kormányra kerültek, és most hatalmas nyomás nehezedik rájuk, hogy ne akadályozzák az EFSF életre hívását.
Az eurózóna pénzügyminisztereinek hétfő esti brüsszeli tanácskozására érkező politikusok közül többen úgy nyilatkoztak, hogy a probléma remélhetőleg még ebben a hónapban megoldódik. Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az euróklub elnöke a megbeszélés előtt úgy nyilatkozott, hogy Pozsony még "e hónap közepe előtt" csatlakozik a megállapodáshoz. "Felszólítottuk a szlovák pénzügyminisztert, hogy a még hiányzó utolsó aláírást is tegye meg" - mondta Juncker a tanácskozás után.
Ivan Miklos szlovák pénzügyminiszter azonban azt mondta: "nem azért vagyok itt, hogy aláírjak, hanem hogy tárgyaljak, de hamarosan dönteni fogunk". Iveta Radicová, az új szlovák miniszterelnök ugyanezekben a napokban, hétfőn és kedden tesz bemutatkozó látogatást az európai uniós intézményeknél.
Josef Pröll osztrák pénzügyminiszter derűlátását hangoztatta, hogy a szlovákok "átlátják a kérdés súlyát". Német részről is azt jelezték, hogy az európai szolidaritás mindenkire vonatkozó kötelezettség.
Július 23-án akarják közzétenni annak a "stressz tesztnek" az eredményét, amely 91 kiválasztott EU-országbeli bank teherbíró képességét veszi górcső alá a pénzügyi feltételek hirtelen romlásának esetére. Uniós körökben azt remélik, hogy addigra mindenképpen működőképes lesz az euróövezeti pénzügyi mentőmechanizmus.
A 440 milliárd eurós alap a korábban létrehozott 60 milliárdos támogatási vészkeretet többszörözi meg, az EU tehát 500 milliárdot hajlandó szánni az esetlegesen fizetési nehézségekbe ütköző euróövezeti országok megsegítésére. Ehhez jön még a Nemzetközi Valuaalap (IMF) 250 milliárdos kerete, vagyis az eurózóna pénzügyi stabilitását összesen 750 milliárd euró készenlétben tartásával kívánják biztosítani.
MTI
