Varga István a bizottsági meghallgatáson azt mondta: a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladata a válságkezelés programjának, a programhoz kapcsolódó cselekvési tervnek a hatékony végrehajtása. Hozzátette: a terv lényege, hogy megvédjék a munkahelyeket, arra kell fókuszálni, hogy minél kevesebb áldozattal kerüljön ki az ország a recesszióból.
A jelölt kiemelt feladatnak nevezte a külföldi befektetők, valamint a hazai vállalkozások bizalmának megerősítését, valamint azt, hogy az uniós és hazai adóforintokat a köz érdekében használják fel. Megjegyezte, hogy a bizalom fontos eleme a versenyképesség megőrzésének.
A világgazdasági válság nyomán kialakult reálgazdasági krízisről szólva azt mondta, egyelőre nem lehet tudni, hogy milyen mélységű lesz, az azonban látható, hogy a 2009-es év egyik mélypontja lehet a krízisnek. Magyarországon a gazdasági visszaesés mértéke elérheti az 5,5-6 százalékot az idén, az Európai Unióban ez 4 százalék körül alakulhat majd, globálisan pedig 1,5 százalékot tesz ki. A jelölt szavai szerint feladatuk, hogy tompítsák a recesszió hatását.
A gazdasági miniszterjelölt szerint felül kell vizsgálni a kiadási oldalt úgy, hogy a válságkezelés mellett megőrizzék a munkahelyeket, újakat teremtsenek, amelyek aztán megalapozzák a későbbi növekedést.
Az üzleti környezet átalakítását az egyik leginkább sürgető feladatnak nevezte. Magyarországon az adminisztrációs teher a GDP 6,5 százaléka, míg az unió átlaga csupán 3 százalék - mondta a jelölt hozzátéve, hogy ha csupán az uniós átlagra sikerül mérsékelni a terheket, az is több száz milliárd forintos megtakarítás.
Ellenzéki felvetésre Varga István azt mondta: tény és való, hogy ez a kormány egy adott feladatra, meghatározott időre szerződött, de ennek ellenére megköveteli az átláthatóságot, a transzparens működést. Hozzátette: az országnak azonban jövőképre van szüksége, amihez viszont elengedhetetlen az egység létrehozása.
A jelölt emlékeztetett arra, hogy már az előző kormány is elindított egy válságkezelő programot, amelynek keretösszege 1.400 milliárd forint. Ebből 900 milliárd forint vissza nem térítendő, 500 milliárd pedig hitel és garanciaalapú finanszírozás.
