Oláh Zsolt, az MNB vezető elemzője elmondta, a vállalati hitelfolyósítások 240 milliárd forinttal haladták meg a törlesztéseket. A hitelállomány növekedése a forinthitelek bővülésének köszönhető, a növekedési hitelprogram (nhp) mellett a piaci alapú forinthitelezés is számottevően nőtt.
Az önálló vállalkozók hitelállományának dinamikus növekedésében az állami földeladásokhoz kapcsolódó hitelfelvételek játszottak jelentős szerepet. A kkv hitelezés élénküléséhez jelentősen hozzájárult az MNB piaci hitelprogramja (php) is: az abban részt vevő bankok a vállalt 195 milliárd forinttal szemben ugyanis 302 milliárd forinttal növelték kkv hitelezésüket. A 17 bank, illetve bankcsoport közül 15 teljesítette túl vállalását, két intézmény teljesítése elmaradt a kritériumtól, őket szankcionálják. A bankok a program folytatásaként 2017-re újabb 170 milliárd forintnyi kkv-hitelnövekményt vállaltak, ami a jelenlegi hitelállomány mintegy 5 százaléka.
A vállalatok hitelhez jutásának feltételei nem változtak jelentős mértékben. A kis- és mikrovállalatok hitelezési korlátain ugyanakkor a bankok egynegyede enyhített, ami elsősorban az árjellegű feltételeket érintette, és a versenyhelyzet fokozódásával, valamint a likviditási helyzet és a gazdasági kilátások javulásával magyarázták. A negyedik negyedévben a vállalati hitelkereslet élénkülését érzékelték a bankok, további bővülést várnak a következő fél évre is.
A vállalati forinthitelek átlagos finanszírozási költsége tovább mérséklődött a negyedik negyedévben. A piaci alapú vállalati hitelszerződések kamatlába a nagy összegű forinthitelek esetében - a pénzpiaci jellegű ügyletek kiszűrésével - átlagosan 0,4 százalékponttal, míg az 1 millió euró alatti forinthitelek esetében 0,3 százalékponttal csökkent, elsősorban a referenciakamat esésének következtében. Az átlagos kamatfelár a kiéleződő verseny ellenére nem változott lényegesen a forinthitelek esetében, amihez hozzájárulhatott, hogy jellemzően a hosszabb futamidejű és magasabb hitelkockázati költségű beruházási hitelek aránya emelkedett mind a kis, mind a nagy összegű hitelek esetében a negyedik negyedévben.
A háztartási hitelezés mérséklődése 2016-ban megállt. Az új lakás- és fogyasztási célú szerződéskötések volumene éves összevetésben 50 százalékkal bővült. A lakáscélú hitelek esetében a növekedés éves üteme 42 százalékot tett ki, a szabadfelhasználású jelzáloghitelek kibocsátása 37 százalékkal, míg az egyéb fogyasztási hiteleké 64 százalékkal bővült, ezen belül az új személyi kölcsönök kibocsátása 61 százalékkal emelkedett az előző évi szerződéskötésekhez képest. Az új lakáshitel-volumen 17 százaléka a családi otthonteremtési kedvezményhez (csok) köthető.
A lakáshitelek feltételei nem változtak érdemben, a fogyasztási hiteleké azonban tovább enyhült a negyedik negyedévben: 44 százalék csökkentette a felárakat, 7 százalék a folyósításért felszámított díjakat, további 23 százalék a maximális hitelfedezeti arányon enyhített. A bankok a feltételek enyhítését elsősorban a lakáspiaci folyamatok és a gazdasági kilátások javulásával, másodsorban a kockázati tolerancia megváltozásával magyarázták. A következő fél évben a lakás- és a fogyasztási hitelek esetében is a kereslet további emelkedésére számítanak a bankok, több tervez további enyhítést a lakáshiteleknél (34 százalék) és a fogyasztási hiteleknél (41 százalék).
Az új lakáscélú hitelek átlagos teljes hitelköltsége csökkent, míg az átlagos kamatfelár - a kockázatosabb ügyfelek nagyobb arányú finanszírozásának hatására - nem változott. Az új lakáscélú forinthitelek átlagos teljes hitelköltsége 2016 negyedik negyedévében 0,2 százalékponttal, 5,5 százalékra csökkent, a változó kamatozásúaké 0,3, a fix kamatozásúaké pedig 0,1 százalékponttal mérséklődött. A három havi Bubor feletti felár 4,8 százalékot tett ki december végén. A lakáscélú hitelek felára nemzetközi viszonylatban továbbra is magas.
A vállalati és háztartási szegmens hitelezési folyamatait összegző pénzügyi kondíciós index alapján a bankrendszer hitelezési aktivitása közel semleges hatást gyakorolt a gazdasági növekedésre.
MTI
