Az idei makrogazdasági tervek sem élték túl a tervezőasztalt – ezzel a címmel mutatta be friss előrejelzését a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) háttérintézményeként működő GFÜ Gazdaságelemzési Központ. Az év eleji prognózisokhoz képest az inflációra volt a legpontosabb az előrejelzés, sőt, itt pozitív meglepetést is láthatunk.
„Márciusban még 4,8 százalékos inflációt valószínűsítettünk 2025 egészében, jelenleg pedig 4,5 százalékos fogyasztóiár-indexet várunk. A kedvezőbb képhez a jövő február végéig biztosan velünk maradó, élelmiszerekre vonatkozó árrésstop járult hozzá a legnagyobb mértékben, de az elmúlt hónapokban már az erősödő forint hatása is jól látható” – magyarázta Molnár Dániel, a Gazdaságelemzési Központ vezető makrogazdasági elemzője.
Fotó: GFÜ Gazdaságelemzési Központ
A 2026-os inflációs várakozást nagyon enyhén, 3,5-ről 3,6 százalékra korrigálta az intézet. Az év első hónapjaiban várható folyamatok tükrében ez akár túlzónak is tűnhet, hiszen a hatósági beavatkozások, valamint a bázishatások miatt az első negyedévben bőven a jegybanki 2-4 százalékos célsávba, 3 százalék alá csökkenő fogyasztóiár-indexre számíthatunk. Sőt, Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője hozzátette, hogy akár még 2 százalék alá is benézhet a mutató ebben az időszakban.
Az év második felében viszont jön a feketeleves, ismét a 4 százalékot nyaldoshatja az infláció. Ennek hátterében az árrésstop majdani kivezetése, az üzemanyagok júniustól várható jövedéki adójának emelése, valamint a növekvő fogyasztás állnak.
„Arra számítunk, hogy fenntartható módon csak 2027 elején érheti el az infláció a Magyar Nemzeti Bank célját” – tette hozzá Molnár Dániel.
Összességében az infláció stabilizálódott, és az előrejelzéseket sem igazán kellett módosítani. Nem úgy a többi makromutatónál!
Az államadósság a márciusban várt 72,8 helyett idén 73,5 százalék lehet, míg a jövő évi prognózist ennél is jelentősebben, 71,7-ről 73 százalékra kellett korrigálni. Ez a közép- és kelet-európai régió legmagasabb értéke: Csehországtól fényévnyi távolságra vagyunk (43 százalék), de még Románia is messze lekörözi Magyarországot a maga GDP-arányosan 56 százalék körüli államadósságával. A szomszédaink közül csak a feltörekvő piaci régiónál fejlettebbnek számító Ausztria rátája magasabb, meghaladva a 80 százalékot.
Úszunk jövőre a devizahitelekben
Az adósság finanszírozásával kapcsolatos legfrissebb hír, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) jövőre szinte példátlan módon, bruttó 9,6 milliárd euró értékű devizaforrás bevonására készül, hitelfelvétel és kötvénykibocsátások formájában. Ebből a hitellehívási keretből 2 milliárd euró az Európai Unió SAFE programjának előlege lehet. A fennmaradó összeggel kapcsolatban kerestük az ÁKK-t, amint válaszolnak, természetesen beszámolunk majd róla.
Az Mfor kérdésére Suppan Gergely, az NGM helyettes államtitkára is úgy reagált, hogy az ÁKK az illetékes ebben a kérdésben. Ugyanakkor megjegyzete, bőséges globális pénzpiaci likviditás áll rendelkezésre ahhoz, hogy ne a hazai és a lakossági piacot kelljen még tovább terhelni az adósság finanszírozásával.
Korábban az adósság szerkezetében egyfajta küszöbértékként szerepelt a 30 százalékos devizarészarány (jelenleg is épp ezen a szinten állunk), azonban az ÁKK oldalán már szerepel egy +/- 3 százalékpontos toleranciasáv is ezzel kapcsolatban.
Felvetésünkre Nagy János elmondta, hogy a 2008-2009-es pénzügyi válság idején a forint leértékelődése miatt jelentett nagy problémát a mostaninál magasabb devizaarány. A jelenlegi környezetben, a relatíve erős forint mellett azonban nem lát kockázatokat az adósság devizaarányának enyhe növekedése miatt. „Az elemzői közeg már hozzászokott az erősebb forinthoz, de a lakosságról és a vállalatokról ez még nem mondható el” – fogalmazott a szakértő.
Ez nem is csoda, hiszen az elmúlt hat évből ötben gyengült a hazai fizetőeszköz. A mostani erősödő trend viszont akár a következő két évben is kitarthat, ezt a héten az MBH is megerősítette a friss prognózisában. Erről bővebben itt olvashatnak:
A forintról még az orosz-ukrán háború kapcsán lesz szó, de most térjünk vissza az év eleji és a mostani előrejelzések közötti különbségekre. A GFÜ Gazdaságelemzési Központ márciusban még 3,8 százalékos eredményszemléletű költségvetési hiányra számított, e helyett viszont 4,9 százalékra kúszhat fel a mutató. Ami érdekes, hogy az intézet a jövő évi deficitet „csak” 4,8 százalékra várja (a korábbi 3,4 százalék helyett), ami – ha hajszállal is, de – alacsonyabb a kormány által hivatalosan is 5 százalékra emelt hiánycélnál (ami leginkább a választásokhoz kapcsolódó fiskális élénkítéssel, „osztogatásokkal” van összefüggésben).
A GDP megtippelése már évek óta mission impossible
A GDP-tervek pedig teljesen felborultak. Az év eleji 2,4 helyett már csak 0,4 százalékos növekedést vár a GFÜ, a 2026-os előrejelzését pedig 4-ről 2,7 százalékra szállította le.
„Ez már sorozatban a harmadik olyan év volt, amikor érdemi növekedésre számítottunk a magyar gazdaságban, de mégsem lett belőle semmi” – adta meg a Molnár Dániel előadását követő kerekasztal-beszélgetés alaphangját Nagy János. Az elemző szerint korábban az iváncsai és a komáromi akkumulátorgyártól vártak sokat, most pedig a BYD és a CATL jelenthetnek reménysugarat.
„A problémát viszont az okozza, hogy ezek az üzemek is Németországhoz vannak kötve. Amíg nem lesz igazi kereslet a német termékek iránt a világpiacon, addig ezek a Magyarországra települő gyárak sem tudják kiaknázni a teljes potenciáljukat” – emelte ki Nagy János.
Az elemző szerint választási években megfigyelhető, hogy Magyarország képes elválni a német gazdaság teljesítményétől, de ez egyáltalán nem jelent tartós folyamatot. A német ipar leginkább a kínai piaci szereplők térnyerésétől szenved. A problémákat pedig tovább tetézheti, hogy könnyen elképzelhető, hogy a Friedrich Merz vezette kormánykoalíció a megingott bizalom miatt jövőre ismét előrehozott választásokra kényszerülhet.
Fotó: GFÜ Gazdaságelemzési Központ
A nemzetközi folyamatok drasztikus, és Magyarország számára kedvezőtlen átalakulására hívta fel a figyelmet Suppan Gergely is. „Kína elképesztő versenyképességi ugrást hajtott végre, nemcsak a németek, de a japánok és a dél-koreaiak is szorulnak ki a kínai piacokról. Emellett az Európai Unió számára a zöld átmenet erőltetése is versenyhátrányt jelent, bár itt legalább az idén elfogadott Omnibus csomag csökkentette jelentősen az európai kis- és középvállalatok fenntarthatósági jelentésekkel kapcsolatos terheit” – fogalmazott.
Az NGM helyettes államtitkára szerint ezen folyamatok eredményeként az európai autóiparnak olyan mértékben kellett megemelnie az eladási árait, hogy a korábbi, jórészt német prémium márkák helyett az emberek egyre inkább már csak a felső középkategóriás járműveket engedhetik meg maguknak.
A cseh autóipar például a Skodának köszönhetően kifejezetten jól jött ki ebből a helyzetből – tette hozzá Suppan Gergely (a cseh gazdaság az idei harmadik negyedévben 2,8 százalékkal nőtt éves alapon, szemben a 0,6 százalékos magyarral – a szerk.). Nagy János a Magyarország számára kedvezőtlen globális folyamatok között megemlítette a Donald Trump vezette amerikai adminisztráció vámpolitikáját is.
Túlélésre rendezkedtek be a cégek
Azonban nem csak külső okokra vezethető vissza az elmúlt három év gazdasági stagnálása. Nagy János hozzátette, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben úgy látja, a vállalatok egyáltalán nem aktívak az új beruházásokat illetően, nem vesznek fel hiteleket, sokszor a hosszútávú célokat sem látja a cégek oldaláról.
Ezen a ponton egy kisebb vita bontakozott ki. Molnár Dániel ugyanis korábban azt mondta, hogy jövőre is erőteljes béremelésekre számít (a kötelező tételek mértékét már ismerjük, a legkisebb fizetésekre vonatkozóan), Nagy János szerint viszont, ha a vállalkozásoknak a növekvő béreket kell kigazdálkodniuk, (miközben nem javul érdemben a termelékenységük), akkor az ismét a beruházások elől veszi majd el a terepet. Molnár erre úgy reagált, hogy épp azért van szükség a béremelésekre, mert így ösztönözhetik a cégeket a fejlesztésekre, a hatékonyabb működésre.
A magyar vállalatok alacsony versenyképességével kapcsolatban Suppan Gergely is megfogalmazott egy kritikát. A helyettes államtitkár elmondta, hogy például a hazai élelmiszeripari cégek hatékonysága a második legalacsonyabb az egész Európai Unióban, ami hozzájárult a 2023-as inflációs sokkhoz is.
„Energiahatékonyságban a kkv-knak muszáj előrelépniük, ezt szolgálja az év elején elindult, összesen 580 milliárd forint keretösszegű Jedlik Ányos Energetikai Program is” – fogalmazott.
Fotó: GFÜ Gazdaságelemzési Központ
Suppan Gergely a lakossági oldalról is beszélt. Szerinte Magyarország világszinten az első helyen áll a napenergia-termelést illetően, már nettó villamosenergia- exportőröknek számítunk. „Azonban a villamosenergia-árak kiegyenlítése miatt fontos lenne, hogy a lakosságot is ösztönözzük az energiatároló berendezések beszerzésére. Ebből a szempontból is fontosak lehetnek a Magyarországra települő nagy akkumulátorcégek” – tette hozzá az NGM helyettes-államtitkára.
Jóvátétel vs. atomháború
A magyar gazdaságot jövőre is a belső fogyasztás húzhatja (idén csak a szolgáltatásoknak és a belső keresletnek köszönhetően nem csúsztunk recesszióba), az ipar már huzamos ideje, a mezőgazdaság pedig sorozatban a második évben mondott csődöt. Hosszabb távon viszont muszáj lesz visszatalálni a beruházásvezérelt gazdasági modellhez, hogy a magasabb importarány miatt ne romoljanak Magyarország külső egyensúlyi mutatói – állapították meg a szakértők. Az idei utolsó három hónapban egyébként Molnár Dániel már enyhe növekedést vár a beruházásoktól, negyedéves alapon.
A kerekasztal résztvevői az orosz-ukrán háború kérdésére is kitértek. Bár idén nagyon sokan – élen Orbán Viktor miniszterelnökkel – is azt várták, hogy Donald Trump amerikai elnök békét tud teremteni, ez nem történt meg. S bár most felgyorsultak a diplomáciai egyeztetések, valójában még mindig nem lehet tudni, hogy ez pontosan mit jelent a háború rendezése szempontjából.
Suppan Gergely szerint a konfliktus esetleges befejeződése enyhülést hozhatna az energiapiacon. Még úgy is, hogy az Európai Unió vélhetően ebben az esetben sem térne vissza az orosz energiahordozók vásárlásához. „Azonban azzal, hogy Oroszország ismét a háború előtti szinteken szolgálhatná ki a globális piacokat, az EU is jól járna” – tette hozzá.
Suppan Gergely szerint kár abban reménykedni, hogy Oroszország bármilyen kompenzációt is fizetne az ukrajnai háború megindítása miatt Európának, ahhoz mondjuk Moszkvát vagy a Kremlt kellene elfoglalni. „Előbb lenne atomháború, mint hogy Oroszország jóvátételt fizessen” – fogalmazott. Suppan szerint az energiapiac rendeződése azért is lenne nagyon fontos, mert már Magyarországon is padlót fogott a vegyipar és a fémipar, amik kifejezetten reménykednek egy pozitív fordulatban.
Fotó: GFÜ Gazdaságelemzési Központ
Abban is egyetértettek a szakértők, hogy az orosz-ukrán háború befejeződésével az európai energiaárak mellett a forint árfolyamából is egy jelentős kockázati prémium árazódhatna ki. „Az orosz-ukrán háború kitörésekor a 360-370 forint közötti sávból lőtt ki az euróárfolyam” – érzékeltette a forintban rejlő lehetséges potenciált Molnár Dániel.
Az persze igencsak kérdéses, hogy tényleg vissza tudna-e erősödni a hazai fizetőeszköz a 2022 eleji árfolyam közelébe. Jól látszik ugyanakkor, hogy a forint felértékelődésében a Magyar Nemzeti Bank szigorú monetáris politikája mellett a világpiaci energiaárak enyhülésének hatása is azonnal meglátszik.
