A magyarországi ismertséget tekintve a dobogón Vlagyimir Putyin, Donald Trump és Volodimir Zelenszkij foglal helyet, mindannyian 90 százalék feletti ismertséggel. A lista negyedik helyén holtversenyben az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, és az idén megválasztott új pápa, XIV. Leó végzett. A francia elnök, Emmanuel Macront szintén 80 százaléknál többen ismerik hazánkban – ismerteti a Telex.
A lista első helyein szereplő közéleti személyiségek ismertsége javult egy év elteltével: az orosz elnököt 3 százalékponttal, az USA elnökét 6 százalékponttal, Ukrajna elnökét szintén 6 százalékponttal, míg az Európai Bizottság elnökét és a francia elnököt is 4 százalékponttal többen ismerik idén.
Fotó: DepositPhotos.com
Benjámín Netanjahu, Izrael miniszterelnöke a megkérdezettek 70 százaléka számára ismert politikus. A magyarok kétharmada ismeri a Kínai Népköztársaság elnökét, Hszi Csin-pinget, Törökország elnökét, Recep Tayyip Erdogant, valamint a lengyel miniszterelnököt, Donald Tuskot is. A magyarok többsége számára szintén ismerős a legnagyobb francia ellenzéki párt vezetője, Marine Le Pen, Olaszország miniszterelnöke, Giorgia Meloni, valamint Szerbia elnöke, Aleksandar Vučić. A felsoroltak közül jelentős ismertségbeli javulást tapasztaltunk Benjamin Netanjahu (7 százalékpont), Hszi Csin-ping (7 százalékpont), Donald Tusk (6 százalékpont), illetve Aleksandar Vučić (7 százalékpont) esetében is.
A magyarok kevesebb mint fele ismeri ugyanakkor az új német kancellárt, Friedrich Merzet (45 százalék).
A pápa népszerűsége verhetetlen
A Policy Solutions kutatása az ismertség mellett azt is felmérte, hogy milyen népszerűséggel rendelkeznek a nemzetközi közéleti szereplők a magyarok körében. A népszerűségi arányokat azok körében vizsgálták, akik ismerték őket.
A katolikus egyházfő, XIV. Leó pápa messze a legpozitívabb megítélésű közszereplő, 54 százalék van róla jó véleménnyel. A legrosszabb imázsa egyértelműen az orosz-ukrán háború két főszereplőjének, Vlagyimir Putyinnak (67 százalék van róla rossz véleménnyel) és Volodimir Zelenszkijnek (64 százalék vélekedik róla negatívan) van. Ennél érdemben kevesebben, de így is kifejezetten sokan vannak kedvezőtlen véleménnyel Ursula von der Leyenről (47 százalék), Hszi Csin-pingről (46 százalék), Recep Tayyip Erdoganról (43 százalék), Benjámin Netanjahuról (42 százalék) és Donald Trumpról (40 százalék) is.
Donald Trump amerikai elnök negatív megítélése lassan, de folyamatosan javult az elmúlt években: míg 2023-ban még a megkérdezettek 45 százaléka volt róla rossz véleménnyel, addig idén 5 százalékponttal kevesebben nyilatkoztak hasonlóképp. Habár a népszerűsége 2023-ról 2024-re 24 százalékról 30 százalékra ugrott, 2025-re 3 százalékponttal 27 százalékra mérséklődött.
A magyarok harmadának semleges a véleménye az USA elnökéről. A kormánypártiak relatív többsége (44 százalék) pozitív véleménnyel van Donald Trumpról és harmaduk (34 százalék) semleges, szemben az ellenzékiek – Tisza Párt (19 százalék), DK (22 százalék) és Mi Hazánk (20 százalék) – és a pártnélküliek (20 százalék) népes táborával, akik körében csak minden ötödik válaszadó kedveli.
Vlagyimir Putyin megítélése stabilan a legrosszabb a vizsgált nemzetközi közéleti szereplők között: 2025-ben is róla voltak a legtöbben rossz véleménnyel. Két éve 69 százalék volt a Putyinról negatívan vélekedők aránya a magyar társadalomban, és ez érdemben nem javult: 2025-ben 67 százalék látja őt negatív szereplőnek. Minden évben a magyarok ötöde viszonyult semlegesen az orosz elnökhöz. A kormánypártiaknak is csak negyede kedveli Putyint, és ugyanakkor csaknem fele (45 százalék) rossz véleménnyel van róla, míg 30 százalékuk semleges. A Tisza Párt és a DK támogatóinak több mint 80 százaléka negatívan látja Putyint, ahogy a pártnélküliek 70 százaléka is hasonlóan gondolkodik. A Mi Hazánk tábora inkább a kormánypártiakhoz hasonlóan vélekedik: habár többségük (57 százalék) negatív véleménnyel van Putyinról, de az átlaghoz képest több körükben az olyan válaszadó, aki semlegesen vagy pozitívan látja az orosz elnököt.
Míg Vlagyimir Putyin megítélése stabilan rossz volt, addig Volodimir Zelenszkij imázsa egyre negatívabbá vált, és gyakorlatilag hozzáromlott az orosz elnökéhez: 2023-ban a magyarok 57 százaléka volt negatív véleménnyel Ukrajna elnökéről, míg idén már 7 százalékponttal többen (64 százalék). Emellett körülbelül minden hatodik magyar látja őt inkább pozitív színben, míg ötödük semleges. Látható eredménnyel járt tehát az Orbán-kormány által folytatott negatív kampány Ukrajnával és az elnökével szemben. A Tisza Párt és a Demokratikus Koalíció szavazóinak abszolút többsége is negatívan vélekedik az ukrán elnökről, de a kormánypártiak, a Mi Hazánk támogatói és a pártnélküliek még inkább elutasítóak vele szemben.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen népszerűsége folyamatosan csökkent 2023 óta: két évvel ezelőtt a magyarok 29 százaléka volt pozitív véleménnyel róla, idén már 9 százalékponttal kevesebben (20 százalék) nyilatkoztak hasonlóképp. A Fidesz-KDNP erőteljes negatív kampánya éreztette hatását Ursula von der Leyen személyével kapcsolatban is: 2023-ban a magyarok 37 százaléka volt negatív véleménnyel róla, azonban 2024-ben (50 százalék) és 2025-ben (47 százalék) már a megkérdezettek körülbelül fele gondolta így. A kormánypártokkal szimpatizálók körülbelül kétharmada rossz véleménnyel van az Európai Bizottság elnökéről, míg a Tisza Párt (35 százalék) és Demokratikus Koalíció (44 százalék) szavazói, valamint a pártnélküliek (46 százalék) kevésbé látják őt negatívan.
