Jó, hogy vége van ennek az évnek, és más jön ezután, írtuk tavaly a 2012-es évről a Kispál és a Borz egyik régi slágerének az átírásával. És bár mi elsősorban a tavalyi évre vonatkozó, folyamatosan erodálódó GDP-előrejelzésekre gondoltunk, de ha váratlan problémák nem lépnek fel a világgazdaságban, akkor 2012-re remélhetőleg több év távlatában is úgy fogunk visszatekinteni, mint az utolsó recesszióban eltöltött évre.
Bár bizonyos jelekből, például a már tavaly decemberben ismertté vált rezsicsökkentésnek is köszönhetően emelkedő reálbérekből, a folyamatban lévő járműipari beruházásokból, illetve a költségvetési megszorítások idei hiányából a második félévre élénkülést lehetett kiolvasni, a februárban ismerté vált 2012-es utolsó negyedéves visszaesés mértéke sokkoló volt. Nemcsak a pesszimistább elemzők várakozásait tudta alul múlni, de még Varga Mihály is siralmasnak értékelte a zuhanást a parlament gazdasági és informatikai bizottsága előtt.
A tavaly év végi beszakadásért a GDP termelői oldalán a mezőgazdaság 23, a ipar 3,6 az építőipar 5,7, míg a szolgáltatások hozzáadott értékének 1,1 százalékos visszaesése volt a felelős. Ugyanezek a számok három negyedévvel később a mezőgazdaság esetében +27,6, az iparnál +0,4, az építőiparnál +7,3, a szolgáltatások pedig +0,1. Vagyis a 2012-es általános visszaesés az idei évre általános növekedésbe "ment át". Persze ehhez - ahogy az egyes ágazatok tavalyi, illetve idei számai alapján látható - az alacsony bázisra is szükség volt.
Ugyanezt láthatjuk a GDP felhasználási oldalán is, vagyis szeptember végéig valamennyi komponens pozitív mértékben járult hozzá a növekedéshez. Ráadásul a bővülés szerkezete is jónak mondható, hiszen az éves szinten kimutatott 1,8 százalékos pluszhoz az állóeszköz-felhalmozás 1,5 százalékkal járult hozzá. Igaz, a teljes felhalmozást a készletváltozások visszahúzták, de a belső fogyasztás is végre 0,4, illetve a külkereskedelem 0,7 százalékkal járult hozzá a növekedéshez. Vagyis az idei év harmadik negyedévében éves összevetésben olyan történt, ami a válság kitörése óta egyetlen egyszer sem, mind a három nagyobb tényező (fogyasztás, felhalmozás, nettó export) kivette a részét a GDP emelkedéséből.
Külön öröm, hogy sokévi folyamatos visszaesés után a beruházási ráta ismét növekedést mutat, sőt július és szeptember között magasabb volt a lengyel, a szlovák és a szlovén mutatónál is. Mindezt úgy, hogy a térségben csak nálunk fordult meg a tendencia, amihez persze a nagyon alacsony bázisra, a beáramló Európai Uniós euró milliárdokra, illetve Matolcsyra és az ő pénznyomdájára is szükség volt.
Ugyanakkor az is igaz, hogy a háztartások egyelőre nem igazán érezhetnek lényeges változást a pozitív GDP-számokból, mivel a fogyasztásuk 2006-hoz képest még mindig 11,6 százalékkal kisebb.
A 2014-es évre vonatkozó GDP-növekedési várakozások jelenleg 1,5-2 százalék között mozognak, és ami külön jó hír, hogy ebbe a sávba illeszkedik a kormány várakozása is, vagyis az elmúlt évekre jellemző túlzott kormányzati optimizmusnak nyoma sincs.
mfor.hu
