Ahogy azt már kedden vártuk, idén február és március után áprilisban is rekordszintet ért el a központi költségvetés bruttó adósságának nominális szintje. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) szerda délután hozta nyilvánosságra legfrissebb statisztikáját, mely a márciusi nagy PEMÁK-rejtéllyel szemben most sok izgalmas elemet nem tartalmazott. Azt az ÁKK elmúlt napokban megjelent közleményeiből már eddig is tudtuk, hogy a lakosság számára értékesített forintos állampapírok ismét rekordszintet értek el, és az euró alapú Prémium Euró Magyar Államkötvény (PEMÁK) iránt a márciusi visszaváltási hullám után újra jelentős kereslet mutatkozott. Előbbi egyébként a teljes áprilisi adósságnak az 5,8, utóbbi pedig az 1,5 százalékát adja.
A teljes adósság ugyanis 21 756,9 milliárd forintot tett ki a negyedik hónap végén. Ennek 57,7 százaléka volt forint, míg 41 százaléka devizaalapú forrás, egy kis részét pedig, egészen pontosan 1,3 százalékát a devizaárfolyamok elmozdulásából adódó kockázatok kivédésére szolgáló swap-ügyletekhez szükséges fedezetek teszik ki.
A forintadósságot az állampapírok állományának egy százalékos emelkedése növelte 115 milliárd forinttal. Ezzel szemben a devizadósság 0,4 százalékkal csökkent (-37 milliárd), bár a forint erősödése 1,4 százalékos csökkenést indokolt volna.
Értelemszerűen a különbséget az euróban kifejezett állomány növekedésében kell keresnünk. Ez ugyanis 0,3 milliárd euróval 29,77 milliárdra nőtt a március végi 29,47 milliárdról. A növekedésért 0,2 milliárd euró értékben a nemzetközi fejlesztési intézményektől (NIF) felvett projekthitelek, míg a maradék 0,1 milliárdért a PEMÁK volt a felelős.
A változás oszlop a december végi állapothoz képest mutatja a változás mértékét
Tetőzött-e az adósság?
Nagy valószínűség szerint a következő hónapokban immár nem jegyezhetünk fel majd újabb adósságrekordokat. Az ÁKK decemberben közzétett 2013-as finanszírozási terve ugyanis 779 milliárd forintos nettó kibocsátással számolt. Vagyis azzal, hogy az újonnan felvett hitelek, illetve kibocsátott állampapírok összesített értéke ennyivel fogja meghaladni a lejáró kötvények, illetve hitelek törlesztőrészleteinek összegét.
Bár elképzelhető, hogy ezt a 779 milliárdos nettó kibocsátást valamennyivel meg kell emelni, hiszen a központi költségvetés idei pénzforgalmi hiánycélját a decemberi 834 milliárdról időközben 880 milliárdra emelték (+46 milliárd), ugyanakkor az év első négy hónapjában az ÁKK összesen - december közepi árfolyammal számolva - 931,5 milliárd forintnyi plusz forrást vont be. Vagyis a teljes éves költségvetési hiányt már biztosan finanszíroztuk és némi tartalék is maradt a rendszerben. Vagyis innentől kezdve az adósságkezelőnek maximum annyi állampapírt kell kibocsátania, amennyi lejáró adósságunk van még idén. (Az önkormányzati hitelek átvállalása azért okozhat még meglepetést.)
Persze a táblázatból az is jól látszik, hogy bár a nettó kibocsátási szintet már teljesítette az ÁKK, de annak forintadósság részének összetétele nem túl szerencsés. A hosszú lejáratú, így megújítási szempontból kisebb kockázatú államkötvények növekedése még nagyon messze van a céltól, ami annak köszönhető, hogy az év első négy hónapjában "csak" az időarányos tervek teljesültek. Vagyis a bruttó 1530 milliárdos államkötvény kibocsátásból eddig 503 milliárd papírt sikerült eladni, ami az éves cél 33 százalékát teszi ki. Ezzel szemben a diszkont kincstárjegyek teljes éves bruttó értékesítési tervének immár a 87 százalékát hozta az ÁKK. Ennek köszönhetően a táblázat diszkont kincstárjegyek sora alaposan felmúlja az éves nettó kibocsátási tervet is, de az államkötvények viszonylagos lemaradását nem tudja teljesen kompenzálni.
Kompenzálja viszont a bevont devizaforrások összege, amire szükség is van, hiszen bár nemzetközi kötvénylejáratunk idén már nem lesz, de az IMF-nek összesen még 2,7 milliárd eurót kell elutalnunk. (Ebből május tizedikén egy 600 milliós részlet már esedékessé vált.)
szp
mfor.hu
