Orbán Viktor megismételte, hogy Magyarország megállapodásra törekszik, és kész a törvényi változtatásokra azokon a területeken, amelyeken ennek szükségessége bizonyosságot nyer, Barroso pedig jelezte, hogy biztatónak tartja a magyar álláspontot, de tetteket szeretne látni (lásd: Orbán: előre léptünk, de vannak még nyitott kérdések). Ash értékelése szerint mindez azt jelenti, hogy "a labdát most visszadobták a magyar térfélre".
Az RBS vezető londoni elemzőjének véleménye szerint ugyanakkor nincs garancia arra, hogy a kijelölt időpontig a felmerült kérdésekben sikerül megoldást elérni. Timothy Ash szerint úgy tűnik, hogy a magyar álláspont mintha még keményebbé is vált volna a keddi tárgyalások során, például a jegybanktörvény ügyén belül az MNB-elnök fizetésének kérdésében, és abban, hogy a nemzeti bank vezetőjének esküt kell-e tennie az új alaptörvényre.
A Royal Bank of Scotland londoni kutatási igazgatója szerint emellett "vannak arra utaló jelzések", hogy az IMF is esetleg "robusztusabb" álláspontra helyezkedik az egykulcsos személyijövedelemadó-rendszer ügyében, tekintettel "az egyre inkább kihívásokkal terhelt" magyarországi költségvetési környezetre.
Ash szerint a magyar piacoknak - és főleg a forintnak - "érdekes módon" sikerült megtartaniuk az elmúlt időszak nyereségeit, pedig még a várt jegybanki kamatemelés is elmaradt kedden.
Az RBS szakértője szerint a magyarázatok között lehet, hogy egyes piaci szereplők még az Orbán-Barroso találkozó előtt "a legrosszabb forgatókönyvre" pozícionálták magukat, vagyis arra, hogy a két vezető politikus esetleg "magas szintű szóváltásba" keveredik.
Timothy Ash szerint a magyar piacokat e forgatókönyv elmaradása mellett valószínűleg segítette a felzárkózó térséggel kapcsolatos szélesebb körű kockázatvállalási hajlam és a rövid pozíciók zárása is, valamint az a számos befektető által vallott nézet, hogy Magyarországnak a finanszírozási kihívások miatt végül mindenképpen egyezségre kell jutnia az EU-val és a valutaalappal.
MTI
