Januárban a háztartásokat segítő nonprofit intézményeknél lévő állampapír-állomány nagyon régóta nem látott mértékben emelkedett. Utoljára akkor volt hasonlóra példa, amikor még a Magyar Nemzeti Bank alapítványai elkezdték vásárolni az állampapírokat, egészen pontosan 2014 szeptemberében volt 60 milliárdnál is nagyobb növekedés egyetlen hónap alatt. A jegybank értékpapír-statisztikája szerint januárban ennél kisebb - de kiugró - mértékben, 52,6 milliárd forinttal ugrott meg az állomány, így már 274,5 milliárd forintott tett ki.
A növekedés két tényezőből fakadhat: vagy a meglévő állomány értékelődik át az árfolyamváltozásoknak köszönhetően vagy pedig tranzakciókból eredően, tehát vásárlások és eladások által. A vásárlások tényét támasztja alá, hogy tranzakcióból eredően a növekedés 51,8 milliárdos volt, vagyis az átértékelődés hatása szinte minimálisra tehető.
A jegybanki adatokból az is tudható, hogy a titokzatos vevő rövid távon gondolkozott az állampapírokban, hiszen az egy évnél nem hosszabb lejáratú forintban denominált állampapíroknál mutatható ki a növekedés döntő része: az állomány 53,8-ról 94,8 milliárdra ugrott. Ezzel párhuzamosan az egy évnél hosszabb futamidejű papíroknál közel 12 milliárddal 122,1-re nőtt a nonprofit szervezeteknél lévő állomány.
Itt felmerül azonban a kérdés, hogy melyik lehet az a nonprofit szervezet, amely képes lenne nemcsak tízmilliárdos, de akár néhány milliárdos tételben is bevásárolni a lakossági papírokból. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján egyből a jegybanki alapítványok jutottak eszünkbe, hiszen a statisztika alapján a teljes állomány közel háromnegyede az ő birtokukban van.
Az mfor.hu megkeresésére a jegybanki alapítványok vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. elmondta:
"Az alapítványok 2016 májusa óta nem vásároltak államkötvényt, a tavalyi év során az államkötvény-portfoliójuk egy részét hozamtermelő ingatlanbefektetések céljára csoportosították át. "
Vagyis a válasz alapján nem ők tűntek fel ismét a lakossági papírok piacán vásárolóként, hanem valamely másik szervezet, amelynek kilétét egyelőre sűrű homály fedi.
Az Államadósság Kezelő Központ korábban mfor.hu-nak küldött válasza szerint ők sem tudnának közelebb vinni a megoldáshoz, hiszen
"Az ún. „egyéb szervezetek” (pl. társasházak, egyházi szervezetek, egyesületek, alapítványok) kilétéről, vásárlásaik intenzitásáról, illetve a megvásárolt mennyiség szerinti rangsorukról az ÁKK-nak nincs és nem is lehet információja, hiszen ezekről a forgalmazók nem szolgáltatnak egyedi adatot, mert ezek az adatok értékpapírtitkot képeznek".
Így egyelőre megoldatlan marad a rejtély a vevőket érintően, főleg, hogy például még a leggazdagabb magyar, Csányi Sándor alapítványának, a Csányi Alapítvány a Gyermekekértnek sincs akkora bevétele és forrása, hogy tízmilliárdokért vásároljon be lakossági állampapírokból.
Székely Sarolta
mfor.hu
