Míg a harmadik Orbán-kormány megalakulását követően még arról volt szó, hogy vidékre fognak minisztériumokat költöztetni, addig az utóbbi napok bejelentése alapján nem hogy a korábbi decentralizáció, hanem az eddiginél is erősebb koncentráció történhet a közigazgatási intézmények elhelyezésénél.
Korábban úgy szóltak a tervek, hogy 2015. január 1-jétől Kecskeméten működik majd a Miniszterelnökség vidékfejlesztési államtitkársága. Emellett 2014 júniusában Orbán Viktor miniszterelnök felkérte Hende Csaba honvédelmi minisztert, tekintse át annak lehetőségét, hogy a Honvédelmi Minisztérium Székesfehérvárra költözzön legkésőbb 2016. március 15-ig, és hasonló feladattal bízták meg Fazekas Sándor földművelésügyi tárcavezetőt, neki Debrecenbe kellett volna elvinnie az apparátust. Mindezekből egy kisebb kecskeméti államtitkárság valósult meg, a két minisztérium átköltöztetése viszont lekerült a napirendről.
Így szépül meg a miniszterelnökség leendő szomszédsága
A HM kapcsán a hónap elején látott napvilágot a hivatalos indok, hogy miért maradt minden változatlan. A tárca Székesfehérvárra telepítése 40 milliárd forintba kerülne és ütközne a NATO elvárásával. Ugyanis a városban van a székhelye a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokságának, azonban katonai alapelv, hogy két ilyen fontos honvédelmi irányítóközpont nem lehet egy helyen, mert háború esetén egyetlen támadással meg lehet semmisíteni őket. Az FM kapcsán viszont semmilyen érvekkel alátámasztott indokot nem közöltek.
Kedden viszont a Magyar Közlönyben jelent meg az a kormányhatározat, mely szerint a Belügyminisztériumot (BM) és a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM) is a budai Várnegyedben helyezik el.
A Belügyminisztérium a Budapest I. kerület, Országház utca 28-32., illetve az Úri utca 49-51. szám alatti ingatlanegyüttesbe költözik, míg a Nemzetgazdasági Minisztérium a Szentháromság tér 6. szám alatti ingatlanban kap helyet. A kormány felkérte a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy folytassa le a szükséges egyeztetéseket a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökével az érintett ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről.
A kormány a nemzeti fejlesztési minisztert pedig arra kötelezte, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a Belügyminisztérium felszabaduló állami tulajdonú ingatlanjai értékesítésére, illetve hasznosítására, azzal a kikötéssel, hogy mindkettő az állam számára legelőnyösebb feltételekkel történjen. A határozat kitér arra is, hogy a Szentháromság tér 6. szám alatti, egykori pénzügyminisztériumi épületet eredeti állapotában kell helyreállítani, és gondoskodni kell az ott működő Magyar Nemzeti Levéltár elhelyezéséről is.
A két minisztérium átköltöztetése némileg meglepő döntés volt, hiszen korábban szó volt arról, hogy a Vár erősebb állami reprezentációs szerepet kap, arról viszont nem volt szó, hogy egy kvázi új kormányzati negyed jönne létre az első kerültben.
A két tárca költözése várhatóan jelentős összegeket fog felemészteni, még akkor is, ha az MTA ingatlanjainak megszerzése – akár azért mert más állami kézben lévőt adnak cserébe, akár azért, mert a mostani minisztériumi épületek értékesítéséből vásárolják meg – nem kerül plusz pénzbe. A minisztériumok átköltöztetésének ugyanis az épületek átalakítása szinte biztosan feltétele lesz. Ez pedig, több okból sem olcsó mulatság. Hiszen a munkálatok során számos szempontot kell figyelembe venni, így többek között hatékonyságiakat, nemzetbiztonságiakat, és műemlékvédelmieket is.
Érdemes összehasonlításként megnézni, hogy a szintén 2014 júniusában hozott döntés szerint a miniszterelnök és hivatalának áttelepítése a budai Várba (a Sándor-palota mellé, a Karmelita kolostor épületébe) milyen költségekkel járt. A kormány október közepén előírta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek, hogy a 2016-os költségvetésből 8,2 milliárd forintot, 2017-ben pedig további 5,7 milliárd forintot biztosítson a Budai Várban található Karmelita kolostor átépítésére. Ezt megelőzően is kapott pénzt ez a projekt, az idei költségvetésben például 5 milliárd forintos keretet, de más tételekkel, így többek között a tervezéssel együtt eddig 2015-ben összesen 6,8 milliárdot különítettek el erre a célra. Három év alatt tehát az össze 20 milliárdot.
Ha figyelembe vesszük, hogy a költöztetésre kijelölt minisztériumok közül az NGM például kifejezetten nagy szervezettel rendelkezik, akkor valószínűsíthető, hogy az épületek átalakításának, felújításának a költségei tízmilliárdos nagyságrendűek lesznek.
mfor.hu
