Miután korábbi cikkünkben azt vizsgáltuk meg, hogy a GDP arányában hogyan változtak a költségvetési bevételei és kiadásai, érdemes kicsit részletesebben megvizsgálni a kérdést. Így a következő sorokban azt vesszük górcső alá, hogy az első (2011-es) és az utolsó (2014-es) Orbánék által készített költségvetésben hol mutatkoznak a legnagyobb differenciák: mire költöttek többet, mire kevesebbet és honnan jutottak több pénzhez.
Idén a 2011-eshez képes a központi költségvetés bevételei 16,7 százalékkal növekedtek reálértéken, ezzel szemben a kiadások 5,4 százalékkal. (A reálváltozást úgy számoltuk ki, hogy a nominális növekedést a GDP-nél használt inflációs számmal, a deflátorral korrigáltuk.)
25 százalékkal többet szednek be a fogyasztás után
A bevételi oldalon a befolyt összeg döntő része három nagy csoportnak köszönhető: a gazdálkodói szervezetek befizetéseinek, a fogyasztáshoz kapcsolt adóknak, valamint a lakossági befizetéseknek. A kormány egyértelmű célja volt, hogy a munkát terhelő adók súlya csökkenjen, a fogyasztást terhelőké pedig növekedjen. Ez vitathatatlanul sikerült is, hiszen a lakosság idén "mindössze" valamivel több mint 200 milliárd forinttal, vagyis 5,7 százalékkal fizet be többet a költségvetésbe, mint tette 2011-ben. Ezzel szemben a fogyasztást terhelő adókból 25,3 százalékkal több bevétel származhat idén, ami majdnem 1200 milliárddal nagyobb összeget jelent. Persze ebben nagy szerepe van a távközlési, a biztosítási adónak és a tranzakciós illetékenk. A csoporton belül egyébként majdnem 800 milliárddal fizetünk több áfát köszönhetően az uniós viszonylatban rekordmértékűre emelt kulcsnak. Regisztrációs adóból viszont jelentős elmaradás mutatkozik: majdnem a felére esett vissza az idei évre tervezett bevétel.
Nem könnyebb a helyzete idén a gazdálkodói szervezeteknek sem, hiszen befizetéseik 16 százalékkal haladják meg a 2011-est. Bár itt is "születtek" új adók, azok nem kifejezetten új sarcot jelentenek, sokkal inkább alternatívát a vállalkozások számára a működésüknek optimális adónem kiválasztására. Ez alól egyedül a közműadó a kivétel.
Ezeken kívül szemet szúrt a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok saját bevételeinek drasztikus visszaesése. Míg ugyanis 2011-ben az egyebek mellett különböző bírságokat is magába foglaló soron még több mint 1200 milliárdos bevétel szerepelt, az idei évben a terv még a 30 milliárdot sem éri el.
1600 milliárddal költenek többet
A bevételi oldal majdnem 2400 milliárdos nominális növekedésével szemben a központi költségvetés "csak" 1600 milliárddal (5,4 százalékkal) költ többet idén a tervek szerint, mint tette 2011-ben.
Részleteiben nézve: egyedi és normatív támogatásokra közel 70 milliárddal, a közszolgálati műsorszolgáltatás támogatására 16-tal mehet idén több pénz a költségvetésből - mindkettő esetében közel 20 százalékos a reálszintű növekedés mértéke. Ezzel szemben például a jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szocális támogatásokat több mint a felére vágták vissza: a korábbi 140 milliárd helyett idén 67 milliárdot terveztek a büdzsébe. Igaz, csak minimálisan, de 5 milliárddal 104-re mérséklődött a szociálpolitikai menetdíj támogatására szánt keretösszeg is.
Közel 30 százalékkal vágták vissza a gyógyszertámogatásokat is, 294 milliárd az előirányzott idei összeg, sőt a nyugellátásokra is a 2011-es 3050 milliárd helyett idén 2950 szerepel a büdzsében.
Külön érdekesség, hogy a 3 évvel ezelőtt még munkaerőpiaci alapként ismert Nemzeti Foglalkoztatási Alap keretösszege 284 milliárdról 377-re növekedett, ami 21 százalékkal jelent többet reálértéken. Ebből míg korábban a közfoglalkoztatásra alig 60 milliárd forint jutott, 2014-ben már 179 százalékkal többet szántak rá, vagyis 184 milliárd forintot.
Székely Sarolta
mfor.hu
