Az idei év harmadik negyedévében a magyar kormányzati szektor gazdálkodásának hiánya a GDP mindössze 0,2 százalékát tette ki. A magánnyugdíjpénztári megtakarítások átirányításától eltekintve ilyen negyedévre még nem volt példa az újkori magyar demokrácia történetében. A KSH által közölt és a nemzeti számlák rendszerének (ESA95) módszertani előírásai alapján összeállított kimutatás szerint a mostani adathoz nagyságrendileg legközelebb a 2001-es és 2002-es második negyedéves gazdálkodás állt, előbbi a GDP-hez mérten 0,3, utóbbi pedig 0,5 százalékos hiányt mutat. (Ráadásul, ha valami nagy dráma nem történt decemberben a költségvetéssel, akkor jó eséllyel a 2012-es negyedik negyedévi adat még jobb lehet.)
A statisztikai hivatal összeállítása szerint a mostani háromhavi bevétel 3275,6 milliárd forintot tett ki. Ennek legnagyobb része, közel 40 százaléka (1307 milliárd forint) a termelési és importadóba sorolt bevételekből jött össze (ide tartozik az áfa is 651,2 milliárd forinttal), de jelentős részt tesznek ki a társadalombiztosítási hozzájárulások is 28 százalékkal (931,3 milliárd).
A tavalyi évhez viszonyítva a legnagyobb ugrást a folyó jövedelem és vagyonadók kategóriájánál lehet megfigyelni, köszönhetően az adójóváírás kivezetésének. A mostani 489,3 milliárdos összeg 11 százalékkal több a tavalyinál, ami lényegesen magasabb, mint az összes bevételek 3 százalékos megugrása.
A kiadási oldal 3292,9 milliárdos összege ugyanakkor 7 százalékos visszaesést mutat az egy évvel korábbi számokhoz képest. A legnagyobb visszaesés a felhalmozási kiadásoknál tapasztalható (20,9 százalék), de csökkentek a kamatkiadások (6,6 százalék) és az előző évinél kisebb a folyó termelőfelhasználás is (1,9 százalék). A munkavállalói jövedelmek 5,2 százalékkal nőttek, a pénzbeni társadalmi juttatások nem változtak.
A fenti ábrán jól látható, ahogy a GDP-hez viszonyított bevételek és kiadások az utolsó negyedévben összeérnek. A problémát egyedül az okozza, hogy viszonylag magas aránynál történt meg a "találkozás". Alacsonyabb szinten történő egyensúly esetén, vagyis kisebb állami újraelosztás mellett a tapasztalatok szerint - hasonló fejlettségű országoknál - a gazdasági növekedés is hamarabb beindul.
szp
mfor.hu
