Miután a nagy nemzetközi partnereket egyelőre nem sikerült megnyerni egy ilyen adótípus világszintű bevezetéséhez, az unióban is csökkent a lelkesedés iránta. A pénzügyminiszterek az Európai Bizottság tavalyi javaslata alapján folytattak vitát a témában, figyelembe véve azt is, hogy kilenc EU-tagállam, köztük Németország, Franciaország és Olaszország a dán elnökséghez intézett levelében a tárgyalások felgyorsítását szorgalmazta.
A keddi találkozón ugyanakkor inkább a megosztottság ténye erősödött meg, semmint hogy újabb támogatók bukkantak volna fel az uniós lépés mellett, amely becslések szerint évi több mint 50 milliárd euró bevétellel gazdagíthatná az uniót. A legnagyobb ellenzők közé tartozik Nagy-Britannia, amely attól tart, hogy a világ egyik legnagyobb pénzügyi központjában, Londonban negatív hatással járhat a tranzakciós adó egyoldalú uniós bevezetése. Más országok - például Hollandia - további hatásvizsgálatokat tartanak szükségesnek a témában. Tekintettel arra, hogy adókérdésről van szó, döntés csak az uniós tagállamok egyhangú egyetértésével születhet.
Amikor az Európai Bizottság tavaly kezdeményezte a tranzakciós illeték bevezetését, azzal érvelt: ideje, hogy a pénzügyi szektor hozzájáruljon az unió fejlesztéséhez. Az elmúlt években ugyanis ez az ágazat több ezer milliárd eurónyi támogatást és garanciát kapott a tagországoktól.
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter a keddi találkozót követően úgy nyilatkozott, hogy a hónap végén Dániában tartandó informális találkozón a pénzügyminiszterek visszatérnek a témára. Egyúttal megerősítette, hogy kormánya továbbra is prioritásként kezeli a tranzakciós adó bevezetését. A találkozó résztvevői azt is jelezték ugyanakkor, hogy tekintettel a megmerevedett álláspontokra, érdemes alternatívákon is elgondolkodni a szóban forgó illeték helyett.
MTI
