A tagok megítélése szerint a közeljövőben leginkább az új kormány gazdaságpolitikai irányváltása befolyásolhatja a monetáris politika mozgásterét, ezért a kormányprogram parlamenti jóváhagyását megelőzően kiváró stratégiára van szükség.
Egyes tanácstagok úgy érveltek, hogy a kormányprogram sikeres végrehajtását követőn a forintbefektetésektől elvárt kockázati prémium csökkenése várható, ami idővel lehetőséget teremthet a monetáris kondíciók lazítására.
A tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a kedvezőtlen konjunktúrahelyzet miatt továbbra sem érzékelhető áremelkedési nyomás a magyar gazdaságban, illetve abban is, hogy a közép-kelet európai régió megítélése némileg javult az elmúlt időszakban, de a gyorsan változó globális pénz- és tőkepiaci környezetben Magyarország továbbra is különösen sérülékeny helyzetben van.
Egyes tagok arra figyelmeztettek, hogy az ország relatív pozíciója valamelyest romlott Lengyelországgal és Csehországgal összevetve. Többen kiemelték, hogy a korábban vártnál mélyebb recesszió a hazai kereskedelmi bankok portfolió-minőségének vártnál erőteljesebb romolását okozhatja, annak ellenére, hogy a pénzügyi piacok likviditási helyzete az elmúlt időszakban javult.
A monetáris tanács tagjai abban is egyetértettek, hogy a kedvezőtlen konjunktúrahelyzet miatt továbbra is visszafogott áremelkedésre lehet számítani a magyar gazdaságban, és az infláció a monetáris politika számára releváns időhorizonton a 3 százalékos cél körül alakulhat. A legfrissebb inflációs adatok mellett a vállalatok bérezésen és foglalkoztatáson keresztüli alkalmazkodása is az inflációs kockázatok enyhülésére utal. Egyes tanácstagok szerint a gyenge makrogazdasági kereslet inflációfékező hatását bizonyíthatja a kereskedelemképes termékek árfolyamgyengülés ellenére tapasztalható visszafogott áremelkedése.
Megoszlott ugyanakkor a tagok véleménye a tervezett kormányprogram elemeinek esetleges inflációgerjesztő hatásairól. Egyes tanácstagok megítélése szerint az áfa-emelések árnövelő hatása a recessziós környezetben csak kismértékben és átmenetileg érvényesül, mások azonban továbbgyűrűző hatásokat sem tartottak kizárhatónak. Elhangzott olyan vélemény is, hogy a válságkezelő intézkedések kapcsán egyre erősebbek a középtávú globális inflációs aggodalmak, és Magyarországon is az importárak emelkedésére lehet számítani.
A makrogazdasági kilátások tárgyalása során több tanácstag a korábbi előrejelzéseknél kedvezőtlenebb konjunktúra-kilátásokra hívta fel a figyelmet. Elhangzott olyan vélemény is, hogy Magyarország makrogazdasági egyensúlya javulóban van, ami tükröződik a finanszírozási igény csökkenésében is. Többen azt hangsúlyozták, hogy az egyensúlyi helyzet további javítását szolgálhatja az új kormányprogram a parlament jóváhagyást követően.
A tanács tagjainak megítélése szerint a pénzügyi stabilitási helyzet javításához elengedhetetlen a hazai pénzügyi piacok működésének helyreállítása, amihez elsősorban az állampapírpiac zavartalan működésére lenne szükség. Többen arra figyelmeztettek, hogy ehhez a másodpiaci árjegyzési rendszer felélesztésére, és a forgalom fokozatos emelkedésére lenne szükség. Elhangzott olyan vélemény is, hogy az államkötvény-visszavásárlási aukciók a hozamgörbe alakját is megváltoztathatják, így a kötvénypiaci hozamok csökkenése nem feltétlenül a várakozások javulását tükrözi.
Elhangzott olyan vélemény is, hogy a jelenlegi magas kamatszint a gazdasági aktivitás fékezése mellet azért is káros lehet hosszú távon, mert a hitelkeresleten belül megemelkedhet a kockázatosabb adósok aránya, ami tovább ronthatja a banki hitelportfoliók minőségét. Többen ugyanakkor az ország finanszírozásához felhasználható piaci források elégtelen kínálatára, és a pénzügyi stabilitási szempontokra hivatkozva előre tekintve is csak nagyon óvatos monetáris politikára látnak lehetőséget.
A monetáris tanács tagjai egyhangúlag szavaztak a 9,5 százalékos alapkamat szinten tartására.
A tanács következő kamat-meghatározó ülését 2009. május 25-én tartja.
