A pénzügy-gazdasági válság első szakaszának, a pénzügyi válságnak 2009 második felében érhet a végéhez a világ, jelentette ki Békesi László. A volt pénzügyminiszter szerint a válság második szakasza a reálgazdaságban hat, a harmadik a szociális problémák éleződésében jelentkezik, míg a negyedik az ideológia válságában csapódik le, magával hozva a szélsőségeket és a populizmust.
Ma a tücskök hangja erősebb
Az olcsó hitelek kora lejárt, a jövőbeni fogyasztást inkább megtakarításra, semmint hitelfelvételre lehet alapozni - jelezte a változás irányát Palócz Éva. A Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója utalt arra is, hogy a jövőben a bankok jóval óvatosabban fognak hitelezni. Példaként felmerült, hogy már karácsony idején tele volt a sajtó a válság híreivel, a magyar lakosság mégis tömegesen vásárolta a plazmatévét 150 százalékos hitelre. Ezen a hozzáálláson mindenképp szükséges lenne változtatni.
Megjegyezte: ma Magyarországon a tücskök hangja az erősebb, és a dolgozó hangyákkal senki sem törődik. Sokan felvették az időközben megdrágult devizahitelt, és most őket segíti az állam azoknak a pénzéből, akik korábban takarékosabban éltek, tette hozzá Palócz Éva.
Túlélés a makroszinten
Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem tanára, volt jegybankelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a német gazdaság valóban hat-hét százalékkal csökken idén, akkor nálunk is hét százalékos zuhanás várható. Kiemelte, hogy a rendszerváltás idején volt olyan év, amikor 11 százalékot zuhant a GDP. Azt is túl lehetett élni, tehát a hét százalékos csökkenést is ki lehet majd valahogy bírni, fejtegette.
A Demos Alapítvány elnöke, Dessewffy Tibor felvetésére vita alakult ki arról, miként kezeli a válságot Magyarország. Korábban úgy véltük, hogy a magyar társadalom kevésbé alkalmazkodóképes, viszont innovatív. Ám ma ez - a jelenlévő szakemberek szerint - másképp fest, a lakosság túlélésben, alkalmazkodásban jeleskedik. Néha pedig hősiesen nekirugaszkodik, és megpróbál radikálisan változtatni a sorsán - mint például 1848-49-ben vagy 1956-ban, jegyezték meg a felszólalók. Vagyis alapvetően a mikroszinten való túlélésre rendezkedtünk be, és néha fellángolunk. Mindezzel együtt - figyelmeztettek a felszólalók - szükség lesz a fogyasztási szokások megváltozatására is.
Új világrend születőben
Ami a válság globális vonatkozásait illeti, Palócz Éva szerint a krízis komoly átrendeződést hozhat a geopolitikai viszonyokban, Gazdag Ferenc történész-politológus pedig ezzel összefüggésben Kína és Oroszország változó státuszára hívta a figyelmet.
Az is elhangzott, hogy az EU nagyhatalmai elunhatták a kis tagállamokkal való pepecselést, és a gazdasági problémákat a G20 csúcs elé vitték. Itt helyet kapnak olyan hatalmak is, amelyekkel egyébként az EU hűvösen viselkedik, mint például Törökország és Oroszország.
Balázs Péter egyetemi tanár pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a sikeres kelet-európai országok - Észtország, Szlovákia, Szlovénia - mint újonnan alakult államok azért küzdenek, hogy a nemzethez egy államot teremtsenek.
A beszélgetésen felvetődött az is, hogy az 1929-33-es nagy válság után az amerikai tőzsdeindex csak 1949-re érte el az 1929-es szintet ismét. Vagyis "a feszültségek levezetéséhez" egy nagy világégés kellett.
VMI
Menedzsment Fórum
