3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A korábbi években az MNB ugyanolyan ortodox inflációkövetést hajtott végre, mint az ECB.

A Válság azonban egyértelművé tette, hogy a jegybankok szerepe jelentősen megváltozik, és egyre jobban bele fognak folyni az aktuális gazdaságpolitikába, azaz visszatérünk azokhoz az időkhöz (50-60-70-es évek), amikor effektíve nem működtek független intézményként. Ebben a tekintetben a Matolcsy-fordulat óta a magyar jegybank elvált a korábbi ECB-féle modelltől, és egyre inkább a Fed-modellt követte, sőt.

Ennek megfelelően az MNB újraértelmezte saját célját, és a szűk inflációkövetésen túlmenve kettős célt tűzött maga elé. Eddig a fő, szinte kizárólagos cél az infláció alacsonya tartása volt, és emellett ha tudott, az MNB segíthetett a gazdaságpolitikának (de ez utóbbival nagyon korlátozottan élt). Az új módi szerint az MNB fő célja a gazdaságpolitika támogatása (habár nem ez a deklarált cél), mindaddig amíg ez nem veszélyezteti az inflációs folyamatokat. Ez nagyon jelentős változás, és az elmúlt hónapokban számos jelét láttuk. Magyarul: 2012-ig az infláción kívül semmi mással nem foglalkoztak, azóta pedig az infláció csak afféle kötőfék: mindent csinálhatnak, amíg azzal nincs baj.

Mivel a gazdasági fellendülés elején tartunk, és még igen magas az adósságszint (különösen az államé), így jelenleg a fő célkitűzés az alacsony kamatszint, és mivel ez nagyon fontos - erről korábban írtam - ezért ettől csak akkor térne el a jegybank ha súlyos stabilitási vagy inflációs kockázatokat látna, de erre csak akkor van esély egyelőre, ha a forint drasztikusan begyengül - ez ellen azonban könnyedén tudnak védekezni intervencióval. Így hát, mindaddig, amíg az államkötvényeinket megveszik, és a forint-euró árfolyam nem megy 330-340 fölé, nem valószínű, hogy az MNB kamatot emelne. Nem viccelnek, amikor azt mondják, hogy tartósan alacsony lesz a kamatszint.  

A nagy kérdés, hogy mi lesz, ha/amikor a britek meg az amerikaiak elkezdenek kamatot emelni, mekkora turbulenciát okoz ez a piacokon. Ha tehetik, ezt is kiülik kamatemelés nélkül...

Számomra ebből az következik, hogy az MNB törekedni fog az alacsony, de még inkább negatív reálkamatra (nem fognak megijedni ha eléri a 3 százalékot az infláció, sőt még 4 százaléknál sem nagyon kapkodnák magukat). Szerencsére a lakosság számára van lehetőség még ilyen környezetben is reálkamat elérésére, viszonylag egyszerűen:

//www.allampapir.hu/allampapirok/lakossagi-ugyfeleknek/premium-magyar-allamkotveny

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!