Zámbó Tamás bíró az ítélethirdetéskor kiemelte: a fellebbviteli eljárásban elbírált ítéletet meghozó Szombathelyi Törvényszék csupán a teljes semmisség kérdésével foglalkozott az ügyben, és ki is mondta azt, arra hivatkozva, hogy nem jelölték meg a felvett hitel összegét.
A bíró - hangsúlyozottan speciálisként említve az esetet - megjegyezte: a most tárgyalt ügyben a felek egy alkalommal úgy módosították a szerződést, hogy abba belekerült a tartozás összege, így kiküszöbölték a semmisségi okot.
Mint mondta, a szerződési konstrukció speciális volt, devizában megjelölt összege miatt nem a megkötéskori, hanem a folyósításkor érvényes árfolyamok alapján kalkulálnak, ugyanakkor mindeddig nem igazolható, hogy a CIB Bank megküldte az összegről az értesítést ügyfelének.
A bíró kiemelte: az első fokon eljáró tanácsnak meg kellett volna vizsgálnia a részleges semmisség valamennyi esetleges okait is, ezt azonban nem tette, ezért az ítélőtábla tanácsa új eljárásra utalta az ügyet.
Zámbó Tamás azt is megjegyezte, értelmezhetetlen az adós-felperes azon felvetése, hogy nem közölték vele a tőketörlesztés összegét, hiszen olyan speciális konstrukcióban vette fel a hitelt, amelynek lényege, hogy az adós életbiztosítást köt, amelynek hozamából törleszti a felvett összeget.
Kedden délután arról tájékoztatta az MTI-t Ferenczy Tamás, a Győri Ítélőtábla szóvivő bírája, hogy kevéssel korábban ugyanez a tanács részben semmisnek mondott ki egy másik, szintén a CIB Bankkal kötött ingatlanhitel-szerződést, helybenhagyva ezzel a Veszprémi Törvényszék első fokon meghozott döntését.
Közlése szerint a döntés oka az volt, hogy a tanács álláspontja szerint tisztességtelen általános szerződési feltételnek minősül az egyoldalú kamatmódosítás lehetőségének kikötése, valamint a kamattal és más díjakkal kapcsolatos egyoldalú szerződésmódosítás feltételeit meghatározó kitétel.
MTI
