A miniszterelnök felszólalása kezdetén a mostani globális válságot a 29-es nagy depresszióhoz hasonlította. Emlékeztetett arra, hogy Európában a korábbi sikerországok, mint Lettország, vagy Írország összeomlottak. Gyurcsány szerint hazánk lakossága és az államháztartás most ez ellen küzd.
Hozzátette: Magyarországnak egy másik kihívással is szembe kell néznie. Az elmúlt tíz évben ugyanis elmaradtak a szerkezeti reformok, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy javítsunk a versenyképességünkön. A miniszterelnök szerint ez kettős szorítás – "olyan, mint zsákban táncolni".
Gyurcsány ma már úgy látja, hogy a gazdasági visszaesés három százalékos lesz, a korábbi mínusz 2,5 százalékos várakozással szemben. Kiemelte, hogy egy másik jelenség is megfigyelhető a magyar gazdaságban: növekednek a lakossági megtakarítások, ami újabb keresletcsökkenést eredményez. Emiatt a GDP tovább zuhanhat, és ezért szerinte nem lenne meglepő a 3,5 százalékos visszaesés sem.
A kormányfő elsődlegesnek nevezte, hogy az ország megőrizze egyensúlyát. Most úgy tűnik, hogy a 2008 decemberében elfogadott költségvetéshez képest további 200 milliárd forintot kell megtakarítani, ami a GDP egy százaléka.
Az egyensúly megőrzése mellett a növekedési lehetőségek javításának szükségét is felvetette. Ennek érdekében a kormány átfogó reformprogramot indított, ami öt területre terjed ki: adórendszer, nyugdíjrendszer, szociális szféra, közigazgatás és támogatási rendszerek.
Szja, áfa, jövedéki adók
Az adórendszer átalakításának célja, hogy az emberek a szociális segély helyett a munka világát válasszák. Ennek a törekvésnek korlátot szab, hogy az állam nem tud lemondani nagy adóbevételekről, és ezért az adóreform nem általános adócsökkentés.
A konkrétumokról szólva a miniszterelnök azt javasolta, hogy az szja alsó kulcsa 18-ról 19 százalékra, a sávhatár pedig 3 millió forintra emelkedjen. Azonban az adójóváírás rendszerét úgy módosítanák, hogy a korábban 18 százalékot adózok se járjanak rosszabbul.
Megszűnne a 4 százalékos különadó, mind a magánszemélyek, mind a társaságok esetében. Cserébe az szja 36 százalékos felső kulcsa 39-re emelkedne, míg a társasági nyereségadó 16-ról 18-re növekedne.
Jelentősen csökkenne a munkáltató által fizetett járulék összege, a jelenlegi 32 százalékról 27-re.
Emelkedne viszont az áfa 20 százalékos kulcsa 23 százalékra. A jövedéki adók kulcsai termékektől függően 3-7 százalékkal növekednének.
A szociális rendszer sem maradna érintetlen
A szociális kiadások évente 1000 milliárd forintot tesznek ki, és – a miniszterelnök szerint - teljesen átláthatatlan módon történnek a kifizetések. Ezért jövőre kiépülne az egységes nyilvántartás, amelynek révén az egyes állampolgárok számára folyósított segélyek teljes összege látható lesz.
A családi pótlékot ezentúl hozzászámítanák a jövedelemhez, és ezért az a személyi jövedelemadó hatálya alá esne. A gyed ideje nem csökken, viszont megváltoznak alkalmazásának szabályai. Jelenleg hat hónap munkaviszony kell a folyósításához, a jövőben már egy év kellene hozzá. A gyed csak annyi ideig járna, ahány hónapig előtte az édesanya munkaviszonyban volt.
A miniszterelnök emellett azt javasolja, hogy a 13. havi nyugdíj épüljön be az illetménybe. Akik viszont mostantól mennek nyugdíjba, azok elesnek ettől a javadalmazástól.
Gyurcsány Ferenc indítványozta a svájci indexálás alkalmazásának felfüggesztését is abban az esetben, ha az éves GDP-növekedés alacsonyabb két százaléknál. Ezekben az években a nyugdíjak csak inflációkövetőek lesznek. Az is elhangzott, hogy 2016-tól fokozatosan emelkedjen a nyugdíjkorhatár 65 évre.
A támogatási rendszer úgy alakulna át, hogy a következő években 1400 milliárd forint hitelkeret nyílna, amelynek fedezetét az uniós támogatások jelentenék ki. Másrészt a támogatásokból sikerülhet előrehozni 1800 milliárd forintot, amiből építőipari beruházásokat finanszíroznának. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar, valamint a turizmus kiemelt támogatási terület lenne.
Azt is elmondta a miniszterelnök, hogy hamarosan megállapodnak a legnagyobb áruházláncokkal, hogy minimum 80 százalékban magyar termékeket forgalmaznak.
A kormány azt javasolja majd, hogy hozzanak döntést a kisebb parlamentről és önkormányzatokról.
A miniszterelnök azt is elismerte, hogy nem ilyen programokkal szoktak nyerni. De úgy véli, hogy a következő választásokon a hitelesség lesz a döntő.
Navracsics: drasztikusan nő a munkanélküliség
Dávid Ibolya, az MDF elnöke előkészítetlennek tartotta a miniszterelnök programját. Emlékeztette Gyurcsány Ferencet arra, hogy az elmúlt években már számtalan fordulatot hirdetett meg.
Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője szerint a kormány most számol helyesen, mert a recesszió 3-5 százalékos tartományban várható. Úgy véli, megdöbbentő mértékű a munkanélküliség, ami januárban átlépte a félmilliós határt, 148 ezren már egy évnél régebben vannak állás nélkül.
Navracsics Tibor megkérdezte, valóban adócsökkentés-e a társasági adó 16-ról 19-re emelése és az szja-növelés? Vagy a 23 százalékra emelkedő áfa tehercsökkenés? Szerinte ezek a lépések nem vezetnek kifelé a válságból, ugyanúgy, ahogy 2006-os gazdasági program sem vezetett. A most meghirdetett csomag nem növeli a versenyképességet, csak újabb terheket jelent - ez nem reformprogram, hanem újabb megszorítás, fűzte hozzá.
Semjén Zsolt, a KDNP elnöke azt javasolta, hogy építsék ki a családok csődvédelmének rendszerét. Elítélte, hogy a luxustermékek és az élelmiszerek ugyanakkora áfa-kulcsot kapjanak. Egyúttal javasolta, hogy az alapvető élelmiszerek áfája öt százalékra csökkenjen.
Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke a közös érdekek megtalálására helyezte a hangsúlyt. Szerinte ha 2006 után megvalósítják az MSZP-SZDSZ programját, akkor az ország nem ott tartana, ahol most.
Varga M István
Menedzsment Fórum
