2015. szeptember 17. 03:25

Számolgattunk a KSH legfrissebb kiskereskedelmi statisztikájával és nagyon úgy tűnik, hogy a vasárnapi zárva tartás ellenzőinek egyik érve, a forgalom visszaesése elvérezni látszik. Azonban van egy faktor, ami módosíthatja még a számokat.

A kormányzati szereplők előszeretettel lobogtatják a KSH kiskereskedelmi statisztikáit, főleg a júniusi és júliusi élelmiszerforgalmi adatokat, illetve a pénztárgépekből származó információkat, amelyek arra engednek következtetni, hogy a vasárnapi boltzár nem „reccsentette meg” a szektort. Az optimizmusuk nem alaptalan, azt azonban tudni kell, hogy a KSH a kiskereskedelmi forgalomra vonatkozó adatait több forrásból kapja és többféleképpen dolgozza fel.

A havonta érkező számok az egyes bolttípusokon alapulnak, vagyis ha televíziót vagy társasjátékot veszünk egy élelmiszer-kereskedelmi üzletben (a hipermarketekben ez nem túl ritka), akkor az szerepelni fog az élelmiszer-vegyes kereskedelmi adatsorban. Ezen termékek forgalmára pedig aligha lenne hatással a vasárnapi boltzár, hiszen az nem túl életszerű, hogy valaki azért nem vesz tévét, mert a hét utolsó munkanapján nem teheti meg azt.

Kövessen minket a Twitteren is!

Ehhez még az is hozzátartozik, hogy a KSH számaiban elkülönül az online és a bolti kereskedelem, vagyis ha napi fogyasztási cikkeket hozatunk házhoz, az nem szerepel a havonta megjelenő élelmiszer- és vegyes kereskedelem statisztikában.

Van ugyanakkor a KSH-nak egy másik adatsora is, amelyet nem havonta, hanem negyedévente ad közre, ez pedig már nem bolttípusok, hanem termékek szerint szűr. Egészen konkrétan megmondja, hogy élelmiszerre, alkoholra, dohányárura, vagy háztartási cikkekre mennyit költöttünk. Ez a statisztika jelent meg a héten, belőle pedig feketén-fehéren kiderül, hogy az élelmiszerek – amelyeket korábban a vasárnapi boltzár legnagyobb „veszteseinek” vélelmezhettünk – forgalma miként alakult.

Nos, a második negyedévben 595 milliárd forintot fordítottunk erre a termékkörre, amely 8,8 százalékkal magasabb, mint az első negyedévi. Eközben a teljes kiskereskedelem (a gépjármű-kereskedelem nélkül) 2239 milliárdot tett ki, 16,7 százalékkal többet, mint január-márciusban. Ebből azonban a szezonális hatások miatt sok mindent leszűrni nem lehet, ráadásul sokat befolyásolnak az üzemanyagok is, amelyekből 26 százalékkal vettünk többet a második negyedévben és az élelmiszerek után ennek van a legnagyobb súlya a kosárban.

Sokkal többet árul el a folyamatokról az éves bázisú adat, amelyet az élelmiszerek esetében az élelmiszer árváltozásával, a teljes kiskereskedelem esetében pedig az összesített inflációs adattal korrigáltunk (a módszertani különbségek miatt a számok eltérhetnek a KSH havonta közölt adatsorától).

Pirossal jelöltük az élelmiszerek forgalmának növekedését, amely bár lassult a második negyedévben, egyáltalán nem a legrosszabb adat az elmúlt éveket nézve. Ez alapján nagyon úgy tűnik, hogy még az élelmiszerek forgalmát sem tudta igazán megtörni a vasárnapi boltzár.

De…

A képlet nem ennyire egyszerű. Amint azzal már egy korábbi cikkünkben is foglalkoztunk, a KSH egyelőre nem kap olyan részletes adatokat az online pénztárgépektől, amelyből tudnák, hogy a forgalom milyen boltból származik. Vagyis ha a magasabb költés részben abból származik, hogy ugyanazokat a termékeket a kisebb, de drágább boltokból szerezzük be, akkor a számok sem olyan szívderítőek.

Azt ugyanakkor a KSH-nál korábban elmondták nekünk, hogy ha van is hatása a kisebb üzletek magasabb árainak, az marginális lehet, ugyanis az emberek továbbra is a nagyobb boltokat részesítik előnyben a hét többi napjára időzítve a bevásárlást.

Vélhetően akkor tudunk majd többet, ha végre több adatot kap a KSH az online pénztárgépekből, így tudni fogjuk, hogy egyes termékek forgalma miként alakul vasárnap és miként a hét többi napján és főleg mennyiért vesszük meg azokat.

Mindezektől függetlenül abban már most biztosak lehetünk, hogy visszaesni nem fog a fogyasztás. Ha van is ilyen hatása a vasárnapi boltzárnak, a gazdaság növekedése, a fogyasztás élénkülése és persze az olcsó üzemanyag miatt nálunk maradó pénzek miatt ezt nem fogjuk észrevenni.

mfor.hu

Hitelre van szükséged?

Találd meg a legideálisabb kölcsönt az Mfor és a Bank360 közös kalkulátoraival! Ha kevesebb mint 5 millió forintra van szükséged, tucatnyi kedvező kamatozású személyi kölcsönt hasonlíthatsz össze a Személyi Kölcsön Kalkulátorral. Ha lecserélnéd a régit, vagy megtaláltad álmaid járgányát, egy olcsó autóhitellel akár már néhány napon belül a volán mögé ülhetsz az Autóhitel Kalkulátor segítségével. Nagyobb terveid vannak és több pénz kell? A lakásvásárlásra fordítható hitelek között hatalmasak az eltérések, ilyenkor érdemes csak igazán összehasonlítani az ajánlatokat! 

A Bank360 és az Mfor összegyűjtötte, hogy melyek február legkedvezőbb hitelei:

Ha jól jönne 1,5 millió forint, a Raiffeisen Bankot érdemes most felkeresni, mivel a személyi kölcsön 30 379 forintos törlesztőrészlet mellett lehet a tiéd 60 hónapos futamidővel. 3 millió forintra lenne szükséged autóvásárláshoz? A CIB Banknál már 60 654 forintos havi törlesztéssel igényelheted jövedelemérkeztetéssel. Az Erste Banknál igényelhető lakáshitellel pedig 10 millió forintot vehetsz fel 20 éves futamidőre havi 54 712 forintos törlesztőrészlettel.

Másfajta kölcsönt keresel? Ez a kalkulátor segíthet megtalálni azt a hitelt, amit keresel.