Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi forgalom májusban mindössze 1,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – tudtuk meg a KSH múlt héten közölt adataiból. Ez még csak előzetes információ, így nem tudjuk, hogy a növekedésen belül az élelmiszerüzletek és a dohányboltok milyen részt képviselnek, de az már most látszik, hogy áprilisban és májusban, tehát a boltzárat követő két teljes hónapban szignifikáns lassulás mutatkozott (áprilisban ott volt még a ”húsvét-hatás” is). Mindeközben a teljes kiskereskedelem 5 százalék felett teljesít, amelyet az üzemanyag mellett a konjunktúrára érzékenyebb nem élelmiszerek fogyasztása is hajt.
Tudvalevő, hogy egyre több élelmiszer-kiskereskedelmi cégnél lehet online is rendelni. A legnagyobb hazai lánc is két éve szállít már házhoz, de mások sem akartak kimaradni ebből a lehetőségből.
A KSH havonta közölt kiskereskedelmi statisztikájában az internetes és csomagküldő kereskedelem forgalma két részből tevődik össze. Egyrészt azon cégek bevételéből, amelyeknek ez a főtevékenysége, másrészt pedig az egyes cégek havi adatszolgáltatásából. Ez azt jelenti, hogy kiskereskedelmi láncok bolti és online értékesítése elkülönül, vagyis az a tej, amelyet az interneten rendelünk, nem szerepel az élelmiszer-kiskereskedelem soron.
Ez azt jelenti, hogy a KSH adatsorában akkor is lassulhatna az élelmiszer jellegű vegyes kereskedelem forgalma, ha csupán arról lenne szó, hogy sokan inkább a házhozszállítást választják. Az internetes kereskedelem forgalma pedig az elmúlt években igen komoly ütemben növekedett. 2014-ben 39,3 százalékkal, 2013-ban 40,1-gyel, azt megelőzően pedig 39,3-mal.
Hogy a statisztika értelmezése még bonyolultabb legyen, tudni kell, hogy a KSH havi kiskereskedelmi adatsora – bár képes megkülönböztetni az online és a bolti kereskedelmet – az egyes terméktípusokat nem. Vagyis az a LED-TV és szélvédőmosó-folyadék, amelyet egy élelmiszer-kiskereskedelmi láncnál veszünk meg, szerepelni fog az élelmiszer-jellegű vegyes kereskedelem számaiban.
Persze a KSH-nak van adata a fő árucsoportonkénti forgalomra is, de az csak negyedéves és jelenleg még csak az elsőt ismerjük, amelyből sarlatánság lenne bármilyen következtetési is levonni a vasárnapi zárva tartás következményeit illetően. Ebből egyébként az derül ki, hogy míg 2014 első három hónapjában 517 ezer milliárd forintot költöttünk élelmiszerre, idén pedig 547-et alacsony inflációs környezetben.
Ezen túlmenően van még egy tényező, amelyet nem szabad elfejelteni: nem csak az élelmiszer, hanem például az elektronikai vagy bútorboltok sem lehetnek nyitva vasárnap, ám a KSH statisztikája szerint ez a szektor köszöni szépen, jól van. Ebben persze az is benne van, hogy több a pénzünk, így több játékkonzolt és könyvespolcot tudunk venni. Ráadásul míg egy csokit vagy üdítőt úgy is megveszünk, hogy 1 perccel korábban nem is gondoltunk rá, egy bútorral ez ritkán esik meg.
Az előbbiekkel természetesen nem azt szeretnénk írni, hogy a vasárnapi boltzár nem hatott negatívan a kiskereskedelemre, sőt az elmúlt időszakban tőbb cikkünk jelent meg a szabályozás átgondolatlanságával kapcsolatban.
Vasárnapi zárva tartás: tényleg robotoknak hisznek minket?
Vasárnapi zárva tartás: kileng a cinizmusméter
Az ugyanakkor biztos, hogy a boltzár hatásait majd csak akkor fogjuk megismerni, ha hosszabb távú adatsor áll a rendelkezésünkre, illetve megjelenik a KSH árucsoportonkénti bontása a második negyedéves számokkal is.
mfor.hu
