Erős üzenetet kapott Orbán Viktor – és nem a közvélemény-kutatóktól

Amikor Orbán Viktor azt mondja, hogy „Ne csak a Mediánnak, a Nézőpont felméréseinek se higgyetek!”, az ember elbizonytalanodhat. E kijelentését a kormányfő február végén, azt követően tette, hogy a Medián a biztos szavazók körében már 20 (a teljes népességen belül pedig 11) százalékpontos előnyt mért a Tisza Párt javára.

Elbizonytalanodhatunk, hiszen a Nézőpont köztudottan kormányközeli intézet, amely a közvélemény-kutatók közül egyedüliként mér a mai napig is Fidesz-előnyt, méghozzá 5-6 százalékpontosat.

Hogy hogyan lehet ekkora az eltérés – nemcsak a Mediánnal, hanem a többi közvélemény-kutatóval (Závecz, Idea, Republikon, 21 stb.) szemben is –, arról a Nézőpont vezére, Mráz Ágoston Sámuel azt mondta egy csütörtöki, az érintettek majdnem teljes körének vezetőivel lebonyolított vitán, hogy „a szimpatizánsok egy része inaktív, egyértelműen látható, hogy a Tisza szimpatizánsai aktívabbak”, bár hozzátette, hogy a Fidesz az utóbbi időben láthatóan aktívabb lett. Amiből én, mint nem szakember, szakértő csak arra tudok következtetni, hogy a kormányközeli intézet arra számít, olyanok is a Fideszre szavaznak majd, akik most nem mennek ki a kampányrendezvényekre és a közvélemény-kutatók megkeresésére sem foglalnak állást.

Itt megállnék, további boncolgatásba végképp nem mennék bele, meghagynám ezt a szakmának.

Nem úgy, mint Orbán Viktor, aki előszeretettel foglalkozik e témával. Több alkalommal, már a februári megszólalása előtt is megkérdőjelezte a közvélemény-kutatók hitelességét. 2025 novemberében például egy nyilatkozatában úgy fogalmazott: „Csak egyszer láttam olyan felmérést, amelyben nem a Fidesz-KDNP vezetett”, ezzel érzékeltetve, hogy a közvélemény-kutatások szerinte manipuláltak vagy pontatlanok lehetnek.

A kormányfő általános narratívája, hogy a közvélemény-kutatók gyakran nem a valóságot tükrözik, hanem befolyásolni akarják a választókat, ezért arra szokta buzdítani híveit, hogy a saját tapasztalataikra és a választási eredményekre alapozzanak, ne a „papírformára”.

Mindenesetre úgy tűnik, a befektetők másként gondolkodnak. Arra, hogy a Medián szerdán közzétett legfrissebb közvélemény-kutatása a Tisza előnyének további növekedését hozta – ami akár kétharmados választási győzelemmel is kecsegtethet –, a forint rövid idő alatt nagyot erősödött a bankközi devizapiacon. Igaz, péntekre már visszatért gyakorlatilag arra a szintre, ahonnan elindult, ez akkor is határozott üzenetként fogható fel: a piac változást, kormányváltást, az ellenzék győzelmét látná szívesen.

A választások előtti nagyobb mértékű árfolyamelmozdulások persze nem példátlanok. Az e hetihez hasonló kilengések négy éve is bekövetkeztek. Akkor, az április 3-ára kiírt voksolás előtt alig tíz nappal a forint ugyanakkorát gyengült, mint amekkorát ezen a héten erősödött, hogy aztán 2022-ben néhány nappal később pont ezzel ellentétes tendencia következzen be: visszaerősödött a forint, sőt még nagyobb mértékben is, mint amennyivel gyengült.

Ám az akkori árfolyammozgások nem a választásokkal voltak összefüggésben, hanem a nem sokkal korábban kitört orosz-ukrán háborúval, valamint a megugró inflációval és az ezen kockázatokra adott jegybanki reakciókkal, melyek közül az első lépést a piacon nem tartották elégségesnek, a másodikat már annál inkább.

Abban ugyanis nem volt vita a közvélemény-kutatók között, hogy a Fidesz megnyeri a 2022-es választásokat. A Medián az utolsó, március végén készült felmérése (amelyet a választás estéjén hozott nyilvánosságra) szintén magabiztos Fidesz-vezetést mutatott. Bár a kétharmados győzelmet sem ő, sem a Nézőpont nem tartotta valószínűnek.

Érdekes, hogy bár Orbán Viktor négy éve is foglalkozott a közvélemény-kutatásokkal, nem bírálta, nem támadta őket. Hanem inkább a mérések jelentőségét relativizálta, hangsúlyozva, hogy a döntés a választófülkékben, nem pedig a kérdőívekben születik meg.

Márpedig ezzel nem lehet vitatkozni.

A rovat korábbi cikkeit itt olvashatják.

(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)