Társadalmi vitára bocsátotta szerdán az Otthonteremtési Stratégiát a Nemzetgazdasági Minisztérium, a javaslatok kidolgozásában a szektor szinte minden szereplője tevékenyen részt vett. Így ha elfogadják a javaslatokat, akkor új konstrukció léphet a korábbi szocpol helyébe, és egy évvel a betiltás után máris újraindulhat az euróalapú jelzáloghitelezés.
Nem feltétlenül jelent direkt állami támogatást
"Az Otthonteremtési Program alapértékei és kiemelt céljai: az öngondoskodás ösztönzése, a gyermekvállalás, a tisztességes munka és a közterhekhez való hozzájárulás elismerése, a legális építések ösztönzése, az épített környezet minőségének javítása, az elvárható társadalmi szolidaritás, az energiahatékonysági és környezetvédelmi szempontok érvényre juttatása, az állami szerepvállalás kereteinek meghatározása, a gazdasági növekedéshez való hozzájárulás a lakás-mobilitás növelésével, a foglalkoztatás bővítésével, a hazai iparfejlesztés, iparmegtartás támogatásával" - sorolja az Otthonteremtési Stratégia.
A fentiek mellett alapvető jelentősége van az állami finanszírozás fenntarthatóságának, a támogatási rendszer átláthatóságának, a fokozatosságnak és tervezhetőségnek az ipar és a kivitelezői, vállalkozói szektor számára, valamint a szociális, jövedelmi szempontok összekapcsolásának. "A támogatási rendszernek helyzetbe kell hoznia a családokat, hogy lakáskörülményeiken javítsanak, fokozatosan előre tudjanak lépni" - szögezik le a javaslatcsomag megalkotói.
A programban való állami részvételnek a direkt pénzügyi támogatáson túl sokféle olyan módja is van, mely nem jár közvetlen költségvetési kiadással: megfelelő szabályozással költségvetésen kívüli források is bevonhatók időleges adócsökkentés, adóvisszatérítés vagy garancianyújtás formájában.
"A munkacsoportok helyzetelemzései nyomán az a közös álláspont alakult ki, hogy egy működő, otthonteremtési programnak előfeltétele a kereskedelmi banki szektor hitelezésének újraindítása. A hitelezés újraindításához kezelni kell a késedelmes hiteladósok problémakörét" - emelik ki a javaslatcsomag kidolgozói. (Arról már korábban beszámoltunk, hogy a devizahitelesek terheinek könnyítésére milyen javaslatok vannak.)
Akár 3,5 milliós támogatás új házra
Az Otthonteremtési Stratégia szerint idén októberig ki lehetne alakítani bevezethető formában a minőségi új építés támogatásának rendszerét, mely energiahatékonysági, fenntarthatósági és népesedési szempontokat venne figyelembe. Ezt 2012 januárjától be is lehetne vezetni, a szabályozás vonatkozna a magán- és bérlakásépítésre is.
Az új rendszer a korábbi szocpolt váltaná fel, egységes programba vonná össze a lakásépítések tőketámogatását. "Bizonyos mértékű elő-takarékosságot; meghatározott évek óta fennálló bejelentett jövedelmet a támogatások feltételéül lehetne szabni. A támogatást magyar állampolgárok, önkormányzatok, bérlakás építő nonprofit cégek kaphatnák" - javasolják.
A támogatásokat pontrendszer alapján ítélnék meg, az összes támogatás összege a lakás mérete(négyzetméterben) szorozva a pontszámmal és a pontszám forint ellenértékével. A pontszámot a minőségre, energia hatékonyságra, gyermekszámra, fenntarthatósági követelményekre tekintettel lehet kapni. Egy pont értéke 2012-ben 2500 forint lenne. A túlköltést az éves támogatási keretszámok akadályoznák meg. A támogatás feltétele lenne a költségek számlával való igazolása.
Az elérhető maximális pontszám a tervek szerint jövőre 14 pont lenne, tehát a fenti képlet alapján maximum 3,5 millió forint támogatás járhatna egy 100 négyzetméteres lakás építése után. A javaslatcsomag kidolgozói szerint átlagosan 3 millió forint lehetne a támogatási összeg lakásonként, 130 négyzetméteres alapterület felett pedig nem lehetne igényelni.
Az Otthonteremtési Stratégiában azt javasolják, hogy 2012-ben 3500 lakás kapjon ilyen jellegű tőketámogatást, ez nagyjából 10,5 milliárd forint költségvetési kiadást igényelne. Túljelentkezés esetén a kiválasztás gyermekszám, jövedelem, vagyoni szempontok alapján történne. A támogatott lakásépítések maximális számát a következő években fokozatosan javasolják növelni, maximum évi 20 ezres szintig. A javaslat ötletgazdái szerint 20 millió forintos átlagos beruházási értékkel számolva jócskán megtérülne a nyújtott 3 milliós támogatás a költségvetési befizetésekből (adók, járulékok stb.).
Euróhitel: újra szabad a vásár
"A lakossági, lakáscélú jelzáloghitelek esetén ügyfélkörben indokoltnak tartjuk a forint mellett az euróban történő hitelnyújtás lehetőségének a megteremtését is" - olvasható a javaslatok között. Mint ismert, a kormány tavaly nyáron tiltotta meg a jelzálog bejegyzését devizahitel esetében.
A mostani javaslat indoklásában az szerepel, hogy a forint kamatkörnyezet jelenlegi szintje és a 2010-ben lezajló és 2011-ben is folytatódó hozamemelkedés hatására a piaci alapú forinthitelek hiteldíjai, a kezdeti kedvezményes kamatperiódusok után 10-11 százalék felé kerültek. A 2000-es évek elejének korai tapasztalatai szerint a lakossági jelzáloghitel-felvétel ösztönző, és elfogadható kamatszintje egyszámjegyű hiteldíjakat kíván, melyet az euró alapú hitelek tudnának biztosítani.
"A jelenlegi felelős hitelezési szabályok előírásai a vállalható hitelteherre és az EUR hitelekre vonatkozó fedezeti szintre (LTV) vonatkozó szabályai véleményünk szerint elégséges korlátot jelentenek a háztartási túlzott kockázatvállalás korlátozására. A euróalapú lakáshitelek engedélyezését az is támogatja, hogy a fiskális stabilizáció által támogatott konvergencia folyamat végére, még egy átlagos jelzáloghitel-futamidőn (20 év) belül, a nemzeti fizetőeszköz várhatóan az euró lesz" - szól a javaslat indoklása.
Korábban a kormány is felvállalta, hogy gondolkodik az euróhitelezés ismételt engedélyezésén, azonban akkor a sajtóban arról lehetett olvasni, hogy ez csak azok számára nyílna meg lehetőségként, akik fizetésük egy részét euróban kapják. A jelenlegi javaslat viszont erről nem szól, így könnyen lehet, hogy mégis az enyhébb feltételek érvényesülnek majd. Korábban az MNB szakértői úgy nyilatkoztak, hogy üdvözlendő lenne az euróhitelezés ismételt engedélyezése, de csak a jelenleginél szigorúbb szabályok mellett. Május elején Bencsik László, az OTP Bank vezérigazgató helyettese is nyilatkozott az mfor.hu-nak a kérdésről: "Ha nekem kellene döntenem, még várnék az euróhitelezés újbóli engedélyezésével, mert a válság rávilágított, milyen kockázatai vannak, ha devizában adósodik el az ország lakossága".
Forinthitel esetében visszajönne a kamattámogatás
A forinthitelek esetében visszatérhet a korábban alkalmazott kamattámogatás, mellyel versenyképesebbé tennék ezt a terméket az euróhitellel szemben. A javaslat szerint a használt lakás vásárlását 5 milliós, az új lakás megvételét pedig 10 milliós hitelösszegig támogatná az állam, viszont a kamattámogatás időtartama a korábbi 20 évről 5 évre csökkenne.
"A támogatás mértéke és az ügyfél által fizetett hiteldíj a piaci állampapírhozamokhoz (ÁKK benchmark) lenne szigorúan kötve, így a rendszer könnyen ellenőrizhető, rugalmas és az állam-bank-ügyfél viszonyban egyenletes teherelosztást biztosító lenne" - olvasható a stratégiában.
Az ötéves támogatási időszak alatt fokozatosan csökkenne a kamattámogatás mértéke, az első évben az ÁKK referenciahozam 50 százalékát tenné ki, majd 5 százalékos lépésekben ez az arány az utolsó évre 30 százalékra csökkenne. Egy jelenlegi piaci forint lakáshitel kamatszint mellett, a támogatás az első öt évben a jelenlegi legjobb euróalapú hitelkamatok szintjére (7,5-8,5 százalék) tudná a forinthitel kamatokat csökkenteni, melyek a támogatási időszak végén is kevesebb, mint 1,5 százalékkal növekednének. "Az ötödik ügyleti év végén a várható konvergencia miatt a referenciakamat (ÁKK) várhatóan csökken, így a támogatás kivezetése miatti ügyfélteher emelkedés okozta fizetési problémák moderáltak lesznek" - olvasható a javaslatban.
A kamattámogatást kiemelten élvezhetnék a gyermekes családok, akik gyermekszámtól függően akár 15 millió forintos hitelösszegig igénybe vehetnék a támogatást. A 180 napon túli tartozással rendelkező adósok pedig annyi könnyítést kapnának, hogy egy helyett két évre lenne 50 százalék a kamatkedvezmény.
A csomag kidolgozói szerint a kamattámogatás már egy kipróbált támogatási forma, így a döntést követően 60-90 nap alatt be lehetne vezetni ezt a konstrukciót.
Beke Károly
mfor.hu
