150 milliárdos lyuk
Azok után, hogy a német Bundesbank 0,5-1 százalékra csökkentette 2012-es növekedési előrejelzését, a magyar kormány sem tartja reálisnak az eddig tervezett 1,5 százalékos GDP-bővülést - mondta el péntek esti sajtótájékoztatóján Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Szerinte mi hasonló ütemben növekedhetünk jövőre, mint a németek. "A költségvetés szerencsére golyóálló, fél százalékos növekedésig a tartalékok miatt kibírja a lassulást" - emeli ki a nemzetgazdasági miniszter.
Az utóbbi időben azonban egyre többen vélik úgy, hogy már a fél százalékos növekedés is csak álom, hétfőn például az OECD csökkentette a magyar növekedési kilátásokat, szerintük 0,6 százalékos visszaeséssel kell szembesülnünk. Ezzel pedig veszélybe kerülhet a költségvetési hiánycél tarthatósága, hiszen ekkora visszaesést már a tartalékokkal sem tudna elviselni a büdzsé.
"Mi ennél is pesszimistábbak vagyunk, 2 százalékos gazdasági visszaesést várunk 2012-ben. Éppen ezért a költségvetési törvény tervezetében szereplő 2,5 százalék helyett további intézkedések nélkül 3,5 százalék lenne a hiány, vagyis a 3 százalék alatti deficithez a GDP fél százalékának megfelelő, nagyságrendileg 140-150 milliárd forintos kiigazításra lehet szükség" - mondta az mfor.hu kérdésére Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Ha pedig a kormány foggal körömmel ragaszkodik az eredeti, 2,5 százalékos célhoz, akkor kétszer ekkora összeget, nagyságrendileg 300 milliárd forintot kell valahol találnia.
Hol lehet még szorítani?
"Ott lenne a legcélszerűbb megfogni ezt az összeget, ahol a legnagyobb kiengedés történt, vagyis az szja területén. Ezzel azonban az a probléma, hogy év közben nagyon nehéz változtatni az adószabályokon, jelenleg pedig a kormány elszántnak tűnik az egykulcsos adó mellett" - válaszolta Török Zoltán arra a kérdésre, honnan lehet pótolni a kieső összeget.
Az elemző szerint a kiadási oldal már most is annyira feszített, hogy ott már nem nagyon lehet további összeget megtakarítani, főleg nem ekkora nagyságrendben. Éppen ezért elsősorban bevételnövelő intézkedésekkel, adóemelésekkel lehet kompenzálni a gazdaság visszaesését, azonban minden ilyen intézkedésnek komoly politikai ára van a kormány számára, ezért ódzkodnak egyelőre megtenni ezeket.
Majd az IMF megoldja a dilemmánkat
"Célszerű lenne például egyfajta vagyonadót vagy ingatlanadót bevezetni, abból pótolni lehetne a kieső bevételt. A Bajnai-kormány már pedzegette egy vagyonadó bevezetését, valószínűleg ők sem maguktól találták azt ki, hanem a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kérte. Ha pedig most újabb megállapodást kötünk velük, akkor könnyen lehet, hogy megint lesz hasonló kérés" - vélekedik a Raiffeisen szakembere.
A Bajnai-kormány vagyonadó-javaslatát egyébként az Alkotmánybíróság (Ab) minősítette alkotmányellenesnek, ezért végül csak részben került bevezetésre. Az eredeti tervek szerint a 30 millió forint feletti ingatlanokra, valamint a nagyértékű gépjárművekre és vízi járművekre vonatkozott volna az adó. Ebből a legfontosabbat, az ingatlanokra vonatkozó rendelkezést végül megsemmisítette az Ab, de elsősorban technikai okokra hivatkozva. A törvény szerint ugyanis a tulajdonosoknak kellett volna önkéntesen megállapítaniuk az ingatlan értékét, majd utólag az adóhatóság ellenőrizte volna és 10 százaléknál nagyobb eltérés esetén bírságot szabhatott volna ki. Az Alkotmánybíróság szerint a lakóingatlanok értékbecslésénél akár 30-40 százalékos eltérés is lehet, a törvény a forgalmi érték meghatározásában rejlő kockázatot az adóalanyra hárította, és ez jogbizonytalanságot teremt.
Vagyis az Ab nem azt mondta ki, hogy nem lehet ingatlanadót bevezetni Magyarországon, hanem azt, hogy nem lehet a tulajdonosra terhelni a forgalmi érték meghatározásában rejlő kockázatot.
A vagyonadó, illetve ingatlanadó kérdése szintén érzékeny témakör, politikailag komoly károkat okozhat a kormánypártoknak. Éppen ezért sokáig tabutémaként kezelte a jelenlegi kormány a kérdést. Tavaly a választások előtt az is megtörtént, hogy Mádi László azért került le a Fidesz választási listájáról, mert egy konferencián úgy nyilatkozott, hogy hosszabb távon lehet létjogosultsága egy ingatlan alapú adózásnak. Akkor a párt azzal indokolta a jelölt körön kívülre kerülését, hogy nem egyezik a véleménye a hivatalos állásponttal az ingatlanadó ügyében.
Hosszú szünet után az elmúlt hónapokban megint terítékre került az ingatlanadó esetleges bevezetése, hiszen a 2012-es adótörvényekhez érkezett egy olyan módosító javaslat, mely szerint az önkormányzatok saját hatáskörükben a forgalmi érték 3 százalékának megfelelő adót vethettek volna ki. Ezt a javaslatot végül sem a kormány, sem a Fidesz-frakció nem támogatta.
Egyébként nem az IMF az egyetlen, aki szeretne Magyarországon ingatlanadót, hiszen az OECD már idén tavasszal azt javasolta a kormánynak, hogy az szja-csökkentés miatti bevételkiesést ne egyszeri válságadókból és a magánnyugdíjpénztári vagyon államosításából, hanem inkább a kiadások visszaszorítása, a bázis kiszélesítése és magasabb ingatlanadók alkalmazása révén kellene finanszíroznia.
Török szerint az is elképzelhető, hogy nem lesz kiigazítás, és 3 százalék felett lesz jövőre a deficit, akkor viszont az Európai Unió oldaláról fenyegetne az, hogy a túlzott deficit eljárás miatt az uniós támogatások egy részét befagyasztják Brüsszelből.
Beke Károly
mfor.hu
