A kormány, amely szívügyének tekinti a hazai ipar megerősítését, nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint, hogy 2020-ig az ipar GDP-hez való hozzájárulása érje el a 30 százalékot. Sőt, Orbán Viktor szeretné megszerezni az Európa legiparosodottabb országa címet is. Ez az arány 2014-ben 22,16 százalék volt, 2013-ban 22,11, előtte pedig 22,36, vagyis látható, hogy az elmúlt 3 évben nem igazán közelítettünk az áhított számhoz.
Nem lettünk különösebben optimisták akkor sem, amikor a KSH az idei első negyedéves GDP-adatokat közzétette nyár elején, ugyanis az akkor közölt 23,34 százalék épphogy magasabb volt, mint az egy évvel korábbi, és a 2013-as hasonló adat, de a 2012-esnél már alacsonyabb.
A látszólagos ellentmondást, amely az ipari termelés robosztus növekedése és a GDP-hez való hozzájárulásának egy helyben toporgása között állt fenn, egy külön cikkben oldottuk fel. Röviden arról van szó, hogy lehet egy üzemnek hatalmas kibocsátása, ha közben összeszerelő-üzemként funkcionál és a felhasznált inputok összege felemészti a kibocsátási érték nagyrészét. Az autóipar, amely az elmúlt években az ipar húzóágazatává vált, alacsonyabb hozzáadott értékű.
Most azonban elindult valami
Nagyot „fordult a világ” azonban a második negyedéves adatok megérkezésével. Egyrészt az ipar aránya a GDP-n belül 22,94 százalék volt, amely 0,69 százalékponttal haladja meg az egy évvel korábbit. Ez komoly növekedés, ennél lendületesebben csak 2012 elején nőtt az ipar hozzáadott értéke, de akkor éppen csökkent a bruttó a hazai termék, most pedig 2,7 százalékkal emelkedett.
A másik pozitív változás, hogy a KSH felülvizsgálta az első negyedéves adatokat, aminek köszönhetően az ipar hozzáadott értéke a korábban mért 23,34-ről 23,55-re emelkedett.
A két tényezőnek hála, az első féléves adat nagyot nőtt és 23,23 százalékon állt. Ez nem csak az előző két év hasonló időszakiét haladja meg, de majdnem eléri a 2012-est is. Ha az év további részében is hasonlóan szép adatokat produkál majd a szektor, akkor talán eltávolodhatunk attól a 22 százalék körüli aránytól, amelyen évek óta toporgunk.
Ha tehát feltételezzük, hogy a GDP a konvergenciaprogramban állítottak szerin idén 3,1, jövőre 2,5, 2017-ben 3,1, 2018-ban pedig 2,9 százalékkal nő, akkor vagy még robosztusabb ipari növekedésre, vagy nagyobb hozzáadott értékű üzemekre lesz szükségünk.
Mivel nem gondoljuk, hogy a kormány túlzott volna a gazdasági növekedésról szóló prognózisában, azt kell gondolnunk, hogy Orbán tud valamit az idetelepülő cégekről. Vagy komolyabb beruházásokról 2020-ig, vagy pedig olyanokról, amelyek hozáadott értéke nagyobb, mint mondjuk az autógyáraknak.
mfor.hu
