<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
3p

Hiába száguld az iparunk, a GDP-hez való hozzájárulása egyhelyben toporog.

A hazai ipari termelés elmúlt időszaki teljesítménye igazi sikertörténet. Nem telik egy úgy hét, hogy ne hallanánk egy avatásról, alapkőletételről, vagy Magyarországra tartó üzemről. A feldolgozóipar tartópillére, az autógyártás szintén szárnyal, hála a bővülő globális keresletnek.

Nem véletlen tehát, hogy a kormány, sőt maga Orbán Viktor is több alkalommal beszélt az ipar hozzáadott értékének növeléséről, már ami a hazai GDP-hez való hozzájárulását illeti. A kormány terve, hogy ez az arány 2020-ra éves szinten elérje a 30 százalékot, a miniszterelnök célja pedig, hogy Magyarországot Európa legiparosodottabb országává tegye. Tavaly márciusban egyébként már azt állította, hogy a dobogó harmadik fokán állunk, ezt a kijelentést azonban az Eurostat adatai cáfolták.

A KSH által nemrég publikált 2015 első negyedéves jelentésből pedig az derült ki, hogy a célunktól még igencsak messze vagyunk. Az ipar hozzájárulása a nemzeti össztermékhez ugyanis 23,34 százalék volt. Ez minimális mértékben meghaladja ugyan a 2013-as és 2014-es hasonló időszaki szintet, de a 2012-estől már elmarad, illetve a válság évei előtt is magasabb arány jellemezte a hazai gazdaságot.

Ahhoz, hogy a 30 százalék ne csak egy újabb lózung legyen a kormány kommunikációjában, ahhoz igencsak fel kellene pörögnie az ipar hozzáadott értékének. Ha ugyanis a 2015-ös 0,26 százalékpontos növekedést vetítenénk ki a következő évekre, akkor a 30 százalékot nem 2020-ra, hanem csak 2040-re érnénk el.

Ráadásul ezek első negyedéves adatok, amikor az alacsony fogyasztás miatt általában nagyobb az ipar hozzáadott értékének aránya a teljes gazdaságon belül, ahogy ez az alábbi grafikon szezonális ingadozásaiból is látszik. A kormány pedig nyilván éves szinten szeretné elérni a 30 százalékot, vagyis a cél eléréséhez a fentieknél is több időre van szükség.

Persze az ipar GDP-n belüli arányának növekedését a többi ágazat emelkedése mérsékli, vagyis ha például a szolgáltatások, amely a termelői oldal legnagyobb tényezője, olyan mértékben nő, mint az ipar, akkor értelemszerűen az ipar aránya a GDP-n belül nem tud emelkedni.

Hogy ez utóbbi hatást kiszűrjük, eljátszottunk azzal a gondolattal, hogy mi lenne az arány, ha a GDP termelői oldalának iparon kívüli tényezői 2010 óta nominálisan változatlanok maradtak volna.

Ahogy az a grafikonon is látszik, gondolatkísérletünkben 2015 első negyedévben már 26,9 százalékon állna az ipar hozzáadott értékének aránya, azonban még így is igen messze lennénk az áhított 30 százaléktól.

Az ellentmondást, amely a robosztus havi ipari adatok és a hozzáadott érték "vánszorgása" között feszül, egy következő cikkben fejtjük ki részletesebben.

Szász Péter
mfor.hu

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.