3p

Hiába száguld az iparunk, a GDP-hez való hozzájárulása egyhelyben toporog.

A hazai ipari termelés elmúlt időszaki teljesítménye igazi sikertörténet. Nem telik egy úgy hét, hogy ne hallanánk egy avatásról, alapkőletételről, vagy Magyarországra tartó üzemről. A feldolgozóipar tartópillére, az autógyártás szintén szárnyal, hála a bővülő globális keresletnek.

Nem véletlen tehát, hogy a kormány, sőt maga Orbán Viktor is több alkalommal beszélt az ipar hozzáadott értékének növeléséről, már ami a hazai GDP-hez való hozzájárulását illeti. A kormány terve, hogy ez az arány 2020-ra éves szinten elérje a 30 százalékot, a miniszterelnök célja pedig, hogy Magyarországot Európa legiparosodottabb országává tegye. Tavaly márciusban egyébként már azt állította, hogy a dobogó harmadik fokán állunk, ezt a kijelentést azonban az Eurostat adatai cáfolták.

A KSH által nemrég publikált 2015 első negyedéves jelentésből pedig az derült ki, hogy a célunktól még igencsak messze vagyunk. Az ipar hozzájárulása a nemzeti össztermékhez ugyanis 23,34 százalék volt. Ez minimális mértékben meghaladja ugyan a 2013-as és 2014-es hasonló időszaki szintet, de a 2012-estől már elmarad, illetve a válság évei előtt is magasabb arány jellemezte a hazai gazdaságot.

Ahhoz, hogy a 30 százalék ne csak egy újabb lózung legyen a kormány kommunikációjában, ahhoz igencsak fel kellene pörögnie az ipar hozzáadott értékének. Ha ugyanis a 2015-ös 0,26 százalékpontos növekedést vetítenénk ki a következő évekre, akkor a 30 százalékot nem 2020-ra, hanem csak 2040-re érnénk el.

Ráadásul ezek első negyedéves adatok, amikor az alacsony fogyasztás miatt általában nagyobb az ipar hozzáadott értékének aránya a teljes gazdaságon belül, ahogy ez az alábbi grafikon szezonális ingadozásaiból is látszik. A kormány pedig nyilván éves szinten szeretné elérni a 30 százalékot, vagyis a cél eléréséhez a fentieknél is több időre van szükség.

Persze az ipar GDP-n belüli arányának növekedését a többi ágazat emelkedése mérsékli, vagyis ha például a szolgáltatások, amely a termelői oldal legnagyobb tényezője, olyan mértékben nő, mint az ipar, akkor értelemszerűen az ipar aránya a GDP-n belül nem tud emelkedni.

Hogy ez utóbbi hatást kiszűrjük, eljátszottunk azzal a gondolattal, hogy mi lenne az arány, ha a GDP termelői oldalának iparon kívüli tényezői 2010 óta nominálisan változatlanok maradtak volna.

Ahogy az a grafikonon is látszik, gondolatkísérletünkben 2015 első negyedévben már 26,9 százalékon állna az ipar hozzáadott értékének aránya, azonban még így is igen messze lennénk az áhított 30 százaléktól.

Az ellentmondást, amely a robosztus havi ipari adatok és a hozzáadott érték "vánszorgása" között feszül, egy következő cikkben fejtjük ki részletesebben.

Szász Péter
mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!