A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán frissítette a vállalati hitelállományra vonatkozó statisztikáját, mely szerint 2012 második negyedévében a június 30-i állapot szerint összesen 7133 milliárd forintnyi hitele volt (a kötvények 113 milliárdos állománya nélkül) a nem pénzügyi vállatoknak Magyarországon. Ez az adat egy 225 milliárdos, vagyis 3,1 százalékos csökkenés eredménye volt, amivel közel 4,5 éves mélypontra került az állomány nagysága. Legutóbb 2007 utolsó negyedévében számolt be ennél kisebb összegről a statisztika, akkor a vállalati hitelállomány 6909 milliárd forint volt.
Ha viszont az év eleji állapothoz mérjük a mostani adatot, akkor kiderül, az akkori állomány 8 százalékával mérséklődött a hitelek nagysága, vagyis alig valamivel kevesebb, mint 600 milliárd forinttal csökkent a vállalati szektorhoz kapcsolódó állomány.
Az adatok visszaigazolják tehát, hogy nemcsak a lakossági hitelezés, de a vállalati rész is mélyponton van, ami nem is meglepő, hiszen a bankrendszer az elmúlt közel egy évben jelentősen szigorított a hitelezési tevékenységén, mely elsősorban a hitelezési hajlandóság jelentős csökkenésének volt az eredménye. Az MNB legutóbbi hitelezési felmérése szerint azonban már mutatkoznak az enyhülés jelei ezen a területen, hiszen bár az első negyedévben tovább folytatódott a bankok részéről a szigorítás a hitelezési feltételekben, a korábbiakhoz képest kevesebb volt a szigorító intézetek aránya. Ehhez változatlanul az alacsony hitelezési hajlandóság járult hozzá, hiszen már a második negyedévben csökkent azoknak a bankoknak a köre, akik a gyenge hitelképességet jelölték meg a szigorítás kiváltójaként.
Tehát ha lassan is, a képesség már meg lenne a bankok részéről, ám jelen környezetben alig mutatnak hajlandóságot a hitelnyújtásra. A jegybank felmérése szerint egyébként a harmadik negyedévre vonatkozóan sem lehet sokkal jobbra számítani. A vállalati hitelezés területén tovább szűkülhet a kínálati oldal, míg a kereslet változatlan szinten stagnálhat.
Egyébként hiába hasonló a helyzet például a környező országokban is, attól még nem lehet megkönnyebbülten sóhajtani, miszerint ez régiós tendencia lenne. Az adatok szerint ugyanis az elmúlt közel két évben Magyarország a hitelállomány változását tekintve fokozatosan szakadt el a közép-kelet-európai régió más országaitól. Míg például Csehországban éves szinten épp csak, hogy csökkent a vállalati hitelek állománya, Romániában, Szlovákiában és Lengyelországban 5 százalék körüli növekedésről árulkodnak az adatok. Ezzel szemben hazánkban már egy éve negyedévről negyedévre 5 és 10 százalék közötti visszaesést mutatnak az Európai Központi Bank adatai.
Átértékelődés miatt is csökkenhetett az állomány
Mivel a teljes hitelállomány forint- és devizahitelekre bontható, a részletesebb adatvizsgálatból kiderül, hogy a mostani csökkenéshez javarészt a devizahitelek mérséklődése járult hozzá. A második negyedév végi 3999 milliárd forintos állománya ugyanis 5 százalékkal, 208,5 milliárd forinttal alacsonyabb az év első negyedév véginél. Mindez persze nemcsak a törlesztéseknek és az új hitelkihelyezések elmaradásának eredménye, hanem a forint árfolyamának is köszönhető, hiszen míg március utolsó napján 295,6 forintot kellett adni egy euróért, június 29-én már "csak" 288,2 forintot.(Mivel a forint azóta tovább erősödött és már 280 alatti szinteken mozog a kurzus, minden bizonnyal, még alacsonyabb állományt határozhatnánk meg).
2012 júniusában a jegybank statisztikája szerint euró alapú hitelfelvétel a vállalatok részéről 174,7 milliárd forint összegben történt, ami egy éves mélypontot jelent, a hitelek átlagos évesített kamata pedig 3,44 százalék volt.
A nemzetgazdasági ágakra bontott adatok szerint egyébként ez a hitelfelvétel a bányászat területén, a nemfém ásványi termék gyártásával foglalkozó feldolgozóipari, a villamosenergia, és a pénzügyi, biztosítási szektorban működő vállalatok hitelfelvételének lehetett az ereménye. Bár náluk is nagy eséllyel történhetett hiteltörlesztés is, a vizsgált időszakban a felvett hitel nagysága nagyobb mértékűnek kellett lennie visszafizetésnél.
A forinthiteleket illetően alig fél százalékos mérséklődés következett be az állományban a második negyedév során. A legtöbb vállalat inkább a hiteltörlesztésre helyezte a hangsúlyt az adatok szerint, és a mezőgazdasági szektor, a gépipar, könnyűipar, vízellátás és szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás területén működő vállalatok voltak inkább hitelfelvevők.
A legfrissebb havi statisztika szerint egyébként júniusban a vállalati szektor összesen 30 milliárd forintnyi folyószámlahitelt vett fel, aminél alacsonyabbra legutóbb 2010 januárjában volt példa, amikor is mindössze 13 milliárdos hitelt helyeztek ki a bankok a vállalati szektor szereplőinek.
Székely Sarolta
mfor.hu
