Orbán Viktor csütörtökön arra kérte fel Varga Mihályt, hogy a kormány gazdaság- és társadalompolitikájával összeegyeztethető, ugyanakkor Brüsszel számára is elfogadható lépéseket dolgozzon ki, hogy kikerüljünk a túlzottdeficit-eljárás alól.
Mint az ismert, az Európai Bizottság múlt hét pénteken tette közzé a tavaszi gazdasági prognózisát, mely szerint idén 3, jövőre pedig 3,3 százalékos lesz a költségvetési deficit. Az idei prognózis nagy problémát nem okozhat, bár ha 3 százalék alá szeretnék szorítani, akkor legalább egy 30 milliárdos kiigazítás szükséges még idén, jövőre pedig 120 milliárdot kellene összekalapozni a még nem létező 2014-es büdzséhez.
Azt egyébként Orbánék a konvergencia programban is elismerték az eddigi folyamatok alapján, hogy bizonyos tételek elmaradhatnak a várttól. Így például az előirányzott 301 milliárd helyett 80 milliárddal kevesebb folyhat be a tranzakciós illetékből, de a bázishatás és a makrogazdasági folyamatok hatása nyomán 60 milliárddal maradhat el az áfabevétel is. Ezeket azonban részben kompenzálják a pozitív kockázatok, illetve a 400 milliárdos Országvédelmi Alap, mely a konvergencia programban foglalt kockázatokkal csökkentve is a GDP 0,6 százalékának megfelelő rizikóra nyújtana fedezetet.
Saját csapdájában a kormány
Varga Mihály a brüsszeli jelentést követő sajtótájékoztatóján elmondta, az idei költségvetés legnagyobb kockázatát az infláció jelenti. A 2013-as büdzsét ugyanis 5,2 százalékos pénzromlási ütemmel tervezték (ennyivel emelték a nyugdíjakat is és a minimálbért is), ám az európai deflációs folyamatok, és a hazai rezsicsökkentés rekordmélyre vitte a fogyasztói árindexet. Költségvetési szempontból a tervezettnél alacsonyabb infláció a fogyasztáshoz kapcsolt adókból származó alacsonyabb bevételt jelent. Vagyis ősszel akár szükséges lehet egy újabb, kisebb összegű kiigazítás. A miniszter szerint azonban folyamatosan figyelemmel kísérik az infláció alakulását, és annak büdzsére gyakorolt hatását.
Kiadások? Bevételek? Hova, merre?
Ha már kiigazításról van szó, reális és viszonylag könnyen megvalósíthatónak tartható a pénzügyi tranzakciós illeték kulcsának emelése, mely jelenleg 0,2, illetve 0,3 százalék. Az illeték hatálya alá tartozó tételek körének szélesítése már kevésbé jöhet szóba, mivel a bankoknál szinte minden terület le van fedve, a Magyar Államkincstár esetében pedig már azt jelentené, hogy különböző, a lakosságnak fizetett juttatások, segélyek is érintettek lennének.
Emellett némileg rizikós, de kivitelezhető lépés lenne a pedagógus béremelés újbóli elhalasztása. Bár a választások előtt kockázatot vállalnának ezzel Orbánék, tavaly ősszel egyszer már "sikerült elfogadtatni" a szakmával ezt a tényt.
A fentiekre van azonban a legkevesebb esély annak fényében, amit Varga a brüsszeli prognózist kommentáló sajtótájékoztatóján mondott. "Azt gondolom, hogy 2013-ban ha kell, és szükség van intézkedésekre, a kormány saját hatáskörében meg tudja hozni azokat a költségvetési törvény módosítása nélkül is, és lejjebb hozható a hiány" - nyilatkozta. Ez pedig azt is jelentheti, hogy a kormányzat a saját magára fordított kiadásainál húzza majd szűkebbre a nadrágszíjat, például beszerzési stoppal, esetleg a meglévő szerződések átvizsgálásával.
Az, hogy a kormány saját működési költségein akar húzni, természetes, hiszen a magánszektorra kivetett újabb adó(k), vagy a háztartásoknak nyújtott támogatások megvágása a várva várt növekedési fordulat ellenébe menne. A kormányzati szektor tavaly egyébként összesen 2146 milliárd forintért vásárolt termékeket és szolgáltatásokat (folyó termelő felhasználás), valamint 2801 milliárdot költött munkavállalóira, így keret lenne még a spórolásra. Ugyanakkor ezeknek a lépéseknek is negatív hatása lenne rövid távon a GDP-re.
Az is sokat jelentene, ha a kormánynak lesz igaza a növekedés terén
Persze az is lehet, hogy nem is kellene semmilyen lépést meghozni, hiszen két folyamat is abba az irányba mutat, konkrét lépések nélkül is összejöhet a 150 milliárdos csomag döntő része. A gazdasági növekedésről lényeges eltérés van ugyanis a brüsszeli és a magyar kormány véleménye között. A deficit szempontjából márpedig nagyon is fontos, hogy kinek lesz igaza. (Az idei évre a kormány 0,7, az EB pedig 0,2 százalékos növekedést vár). A kormánynak azonban igazán nagyon jó meggyőző erővel kellene rendelkeznie, hogy a konvergencia programban foglaltakon túlmenően újabb érvekkel érdemben alátámassza a saját igazát. Pedig nagyon sokat számítana, ha közelebb lennének egymáshoz a prognózisok.
Abban az esetben ugyanis, ha a kormánynak lesz igaza, az 0,2 százalékponttal javítja a hiányt (lásd a jobb oldali infoboxot), vagyis a 3 százalékos deficitből csak a növekedés révén 2,8 százalékos mínusz lenne idén. 2014-re a kormány 1,9, Brüsszel 1,4 százalékot vár; előbbi helyénvalósága esetén a brüsszeli 3,3 százalékos hiány 3,08-ra mérséklődne.
A kamatok is segíthetnek
Érdekes módon a brüsszeli szakértők a kockázatok között említik a kamatkiadásokat is, és úgy számolnak, hogy a GDP 0,25 százalékával, vagyis 75 milliárddal magasabbak lesznek a tervezettnél. Ez a mostani nemzetközi, illetve magyar kötvénypiacokat figyelve igencsak meglepő. Az utóbbi időszakban ugyanis folyamatosan csökkennek a hozamok, így egyre olcsóbban jutnak forráshoz az országok. Ez igaz Magyarországra is, hiszen éppen tegnap csökkent először 4 százalék alá egy magyar adósságpapír aukciós átlaghozama. Ráadásul nemcsak a 12 hónapos diszkont kincstárjegyek hozama csökken, de a hozamgörbe távolabbi vége is folyamatosan "jön lejjebb".
A hónapok óta megfigyelhető kamatmérséklődés a magyar költségvetés nettó kamatkiadásaiban is látszik már, hiszen az év első négy hónapjában bő 20 milliárddal kisebb terhet jelentett a büdzsének. Ráadásul az idei évi költségvetésben 87 milliárddal nagyobb összeg van tervezve a nettó kamatokra, mint a 2012-es tényszám volt. Vagyis ha innentől kezdve minden hónapban annyit fordítunk kamatokra, mint tavaly, akkor 100 milliárdos megtakarítást érhetünk el a költségvetési tervszámokhoz képest. Ez pedig 0,3 százalékos GDP arányos megtakarítást jelent a brüsszeli 0,25-ös többletkiadással szemben. Persze kérdés, hogy Vargáék meg tudják-e győzni ebben a kérdésben a bizottsági szakértőket, akik valószínűleg arra fognak hivatkozni, hogy a lejáró IMF-hiteleket kiváltó piaci források drágábbak, így 2014-től már többet kell utánuk fizetni.
Mi nem jöhet szóba?
Alapvetően az már egyértelmű, hogy Vargáék szűk egy évvel a választások előtt közvetlenül a lakosságot érintő intézkedéseket nem fognak meghozni, sőt a már érvényben lévőkön sem fognak változtatni. Így pedig az adórendszer, a rezsicsökkentési tervek, a nyugdíjasokat érintő pontok garantáltan mind változatlanok lesznek. Mivel azonban a vállalkozói szektort is előtérbe helyezték különféle kedvezményes megoldások révén, nagy valószínűséggel nekik sem kell készülniük negatív irányú változásra.
SzS/szp
mfor.hu
