"A februári kötvénykibocsátáskor az volt a kormány szándéka, hogy 2 milliárd dollár bevételre tegyen szert, és nagyjából ez az az összeg, amelyre számítani lehet az év hátralevő részében végrehajtandó kötvénykibocsátáskor is" - idézte a tárcavezetőt a gazdasági hírügynökség.
A magyar állam 2013 februárjában 3,25 milliárd dollár névértékű öt- és tízéves kötvény sikeres kibocsátásával tért vissza a nemzetközi tőkepiacra. "A dollárpiac a leginkább likvid, és nagyon kedvező volt a visszajelzés" a februári kibocsátás után - fűzte hozzá Varga Mihály.
A Morgan Stanley bankcsoport azt írta szeptemberi elemzésében: az amerikai szövetségi jegybankrendszer (Fed) váratlan döntése - a havi 85 milliárd dolláros gazdaságélénkítő program változatlanul hagyása - teremtette kedvező környezetben az alkalmat kihasználva Magyarország visszatérhetne az elsődleges tőkepiacra, és az év végéig 1,5-2,5 milliárd dollár értékben bocsáthatna ki kötvényt.
Magyarország szeptember 17-én ötmilliárd dollárig terjedő dollárkötvény-kibocsátási szándékot jelentett be az amerikai értékpapír-felügyeletnél (SEC). A kelet-európai országok sorban térnek vissza a nemzetközi tőkepiacra - jegyezte meg a Bloomberg.
Románia szeptemberben bocsátott ki 1,5 milliárd euró értékben hét évre szóló eurókötvényt 4,769 százalékos hozammal. Lengyelország októberben bocsátott ki hatéves, 700 millió euró értékű eurókötvényt, mindössze 1,759 százalékos hozammal. Nem megerősített hírek szerint devizakötvény-kibocsátására készül Szerbia, és ezt fontolgatja Horvátország is.
A Bloomberg felidézi: Magyarország augusztusban - a lejáratnál előbb - visszafizette a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szemben még fennálló tartozását. A Standard and Poor,s hitelminősítő október végén megerősítette a befektetési szint alatt két fokozattal lévő, BB szintű magyar államadós-besorolást. A magyar CDS-felár - az államcsőd esetére kötött biztosítási csereügyletek (credit default swap, CDS) középárfolyama - kedden 263 bázispont volt. A lengyel CDS-árazás 87, a román 184 bázisponton állt, Horvátországé 336 ponton. Minél alacsonyabb ez az érték, annál kisebb az államcsőd kockázata az adott ország esetében.
Varga Mihály megjegyezte: az Európai Bizottság kedden közölt előrejelzése - miszerint a magyar gazdaság az idén 0,7 százalékkal, jövőre 1,5 százalékkal növekszik (szerk.: jövőre valójában 1,8 százalékos az EB növekedési prognózisa), és az államháztartási hiány nem fogja meghaladni a 3 százalékot - növelheti a befektetői bizalmat. A miniszter a Bloomberg hírügynökségnek adott interjúban megismételte: nem lesz szükség pótlólagos kormányzati intézkedésekre ahhoz, hogy tartani lehessen a hiánycélt 2014-ben, az országgyűlési választások évében.
MTI
